Lezárult egy ismert magyar ruházati márka körüli tízéves pereskedés

Egy szokatlanul hosszú védjegytörlési eljárás végét jelenti a Kúria nemrég meghozott döntése, ami a Tisza ruházati márka egyik védjegyét érintette. Az ügy több mint 10 évig húzódott, és precedens értékű döntés született.

Noha a 2000-es évek elején mindenben megegyezett a Tisza cipőmárkát megmentő és újra felfuttató vállalkozó, Vidák László a korábbi védjegytulajdonossal, a martfűi cipőgyár új tulajdonosi körével később mégis pereskedés kezdődött, és komoly kártérítés forgott kockán az ügyben. A Forbes.hu cikke az üggyel kapcsolatban kiemeli, hogy

az eljárás 10 évig húzódott el, most azonban a Kúria döntésével végleg lezárult: Vidákéknak adtak igazat, precedens értékű döntés született.

A bonyolult védjegyvita megértéséhez érdemes tudni az előzményeket. A Tiszát, mint menő, úgynevezett old school stílusú, azaz régivonalas városi cipőmárkát Vidák László vállalkozó élesztette újra az ezredforduló után, amikor Martfűn már nem sokan bíztak a patinás gyár történelméhez fogható sikerekben.

Vita a védjegyek körül

A Tisza-gyár több védjegyoltalommal is rendelkezett, ezek közül három olyan említendő, ami a peres ügy miatt lényeges. Az egyik a „fekete Tisza" logó, a másik a függőleges vonalakkal szabdalt „T" betűs logó – mindkettőre lejárt az oltalom 2000-re. Vidák a megszűnt és bárki számára hozzáférhető két védjegyet 2002-ben saját nevére új védjegyként bejelentette. A „T" logóra vonatkozó védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) rendben lajstromozta is.

A Tisza cipőgyár standja a Budapesti Nemzetközi Vásáron 1974-ben Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

A „fekete Tisza" esetében ugyanakkor még nem járt le a kétéves türelmi idő, ami a régi tulajdonost megillette. Vidák dönthetett volna úgy, hogy kivár és újra beadja a kérelmet – ez esetben vélhetően probléma nélkül megtörtént volna a lajstromba vétel.

De nem így döntött, helyette a tulajdonjogot átadta a Tisza Cipőgyártó Kft.-nek, mert a martfűiekkel kifejezetten jó viszonyban volt. A martfűi cipőgyártó kft. a „fekete Tisza" védjegy használatára licencia szerződést kötött Vidákkal annak kizárólagos használati jogára (10 éven át külön fizetési kötelezettség nélkül).

Vidák később frissíteni akart az arculaton,

ezért 2004-ben egy újabb logót védetett le: egy kék színű, az i betűn cipő profilt már nem tartalmazó ábrás védjegyet jelentett be a saját nevére.

A Tisza cipő népszerűnek számított a nyolcvanas években Forrás: Fortepan / Chuckyeager tumblr

Az ún. „kék Tisza" védjegy tényleges jogosultja és használója így kezdettől a Vidák-féle Clash Kft. volt. Fontos, hogy ekkorra már Vidákék – a minőségi gondok miatt – nem Martfűn gyártattak.

Mindent átírt az új tulajdonosok megjelenése

A 2007-es privatizáció után új tulajdonosok vették át a martfűi részvénytársaságot, akik végül a cipőgyártó leányvállalatukat nem tudták megmenteni. Ám megmaradt számukra egy értékes márka, amiből az új tulajdonosok egy forintot sem láttak a korábban kötött szerződések miatt.

A Tisza nevet ma is használó gyár új tulajdonosai úgy döntöttek, védjegytörlést kérnek az SZTNH-tól a „kék Tisza" kapcsán, sőt később egy védjegybitorlási eljárást is elindítottak. A hivatal pedig helyt adott a törlési kérelemnek, ezért Vidákék perre mentek.

Komoly téttel bírt az ügy, hiszen az SZTNH döntése értelmében a Vidák-féle cégek nem használhatták volna tovább a korábban megszerzett Tisza-védjegyeket, ezenfelül a per kezdetét megelőző 5 évből minden eladás után kellett volna kártérítést fizetniük az új tulajdonosoknak kamatos kamattal.

Utóbbi igen komoly tétel lett volna, a Forbes számításai szerint

bőven 100 millió forint feletti összegről lett volna szó.

Az SZTNH annak alapján hozta meg döntését, hogy a védjegy rosszhiszeműen került bejegyezésre – a törléshez egyetlen indok elfogadása is elegendő. A – hétévnyi hatósági vizsgálat után – 2017 márciusában hozott döntést a fellebbezés után ősszel azonban a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta, megállapítva, hogy rosszhiszeműség nem állt fenn. Ezt aztán másodfokon is megerősítették, és ezt hagyta végül jóvá nemrég a Kúria is.

A Kúria mostani döntése precedens értékű, egyben iránymutató lehet majd a hasonló esetekben, ennek eredményeképp a rosszhiszeműséget visszaélésszerű machináció részeként nem lehet majd felhasználni.