A jegybank adatai azért hitelesebbek, mert a fizetési mód alapján nyilvántartja az internetes kártyaelfogadó helyeket.
Az MNB által közzétett adatok alapján
2020-ban 14.468 hazai webáruház működött, a magyarok ebben a 12 hónapban 113 millió alkalommal vásároltak online hazai cégektől.
Ugyanakkor ez nem fedte le a lakosság teljes online vásárlását, mivel külföldi webáruházaktól további közel ezer milliárd forint értékben jutott hozzá termékekhez.
Az adatokat picit torzítja a tény, hogy habár az internetes áruházakban zömében bankkártyával online történik a fizetés, továbbra is opció a kiszállításkor a készpénzes ellentételezési mód. Ez utóbbi lehetőséggel a koronavírus-járvány idején tavaly csak nagyon kevesen éltek. Létezik továbbá egy kevert vásárlási megoldás is, ami szintén hozzátartozik a jegybanki adatok értékeléséhez. A vásárló ugyanis online rendelés esetén dönthet úgy is, hogy a terméket a webáruház hagyományos boltjában veszi át és a helyszínen készpénzben fizet. Viszont az előbbi okfejtést követve tavaly valószínűleg ezt a lehetőséget is csak nagyon elenyésző esetben vették igénybe.
Néhány ilyen, illetve hasonló esettől eltekintve,
a jegybankos statisztika szerint egyértelmű az online áruházak térhódítása,
hiszen három esztendő alatt megkétszereződött a vásárlások száma ezeken a felületeken.
Az online vásárlásoknak közel 70 százaléka a hagyományos bolti körhöz köthető (élelmiszerek, iparcikkek vásárlása),
a többi a különféle szolgáltatás, például ebédrendelés, mozi-színházjegy vásárlás, szállásfoglalás. A hazai webáruházaknál is nyilván lehet fizetni külföldi kibocsájtású kártyával, de ennek súlya csekély.
A magyarok előszeretettel vásárolnak külföldi online portálokról is, nem volt ez másképpen a tavalyi évben sem, sőt. A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások idején tavaly majdnem ezer milliárd forintot költöttek a magyarok külföldi webfelületeken.
A hazai és külföldi webvásárlások együttes értékes tavaly megközelítette a 2,5 milliárd forintot.