Mire jó a munkáltatói balesetbiztosítás? - MNB Pénzügyi sarok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Otthoni munkavégzés közben megsérültem. A baleset, kórházi ápolás költségeit nekem kell fizetnem vagy a munkáltatónak?" (P. János, Mór). A témában dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese válaszol. 

A munkáltató gyakorlatilag minden helyzetben felelős a munkavállalójáért, ha az számára dolgozik. Nem csak az irodában, hanem a napjainkban zajló koronavírus-járvány következtében sokak számára kényszerű otthoni munkavégzés során is.

Az otthoni munkavégzés általában nem azonos a távmunkavégzéssel, a vírushelyzet miatt elrendelt home office viszont az utóbbinak minősülhet.

A távmunka keretében történő munkavégzés szerződés alapján jön létre, például úgy, hogy a kizárólag otthonról, számítógépen végzett munka eredményét elektronikusan továbbítjuk a munkaadónknak.

A home office viszont egy átmeneti időszakra szól, ezt a munkáltatónk 44 napra rendelheti el egyoldalúan számunkra (ami persze vészhelyzetben eltérő lehet). Ennél hosszabb alkalmazása esetén a beleegyezésünk is szükséges ehhez.

A munkavédelmi törvény szerint azok a sérülések munkabalesetek, amelyek a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be. A home office alatt történt esetek akkor minősülhetnek munkabalesetnek, ha a baleset az adott munkavégzésre kijelölt helyen (2-4 nm munkaterületen) és a munkaviszonnyal összefüggésben történik. Így például, ha a munkahelyi laptopunkat töltőre tesszük, és eközben áramütés ér minket, az munkahelyi balesetnek számít.

Ha viszont a munkaidőben kimegyünk a fürdőszobába és ott egy víztócsa miatt elcsúszunk, az már csak a mi felelősségünk.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Jó gyakorlat lehet, ha a munkáltató az otthoni munkavégzést megelőzően oktatást biztosít a munkavállalóinak vagy írásban tájékoztatást nyújt a legfontosabb tudnivalókról, kockázatokról.
Ha munkáltatónk csoportos munkáltatói balesetbiztosítást is kötött egészségünk védelme érdekében, célszerű annak megvizsgálása is, hogy az kiterjeszthető-e az otthoni munkavégzéssel érintett munkavállalókra is.

A csoportos élet- és balesetbiztosítás a munkáltatók és munkavállalók részére egyaránt széleskörű védelmet biztosít különböző váratlan események (például baleseti halál, munkahelyi baleseti halál), balesetek (például csonttörés, csontrepedés) vagy betegség bekövetkezése esetén.

A baleset mindig váratlan esemény következtében történik, azaz a biztosítási fedezet nem terjed ki az annak megkötésekor már ismert tartós betegségre. Így többek között az egyes típusú cukorbetegségből, a vérzékenységből, extrém rövidlátásból vagy a sokízületi gyulladásból adódó egészségügyi problémákat is kizárja a biztosító.

Mivel ezt a biztosítási formát a vállalat – esetleg egyesület, egyéb szervezet – együtt köti meg nekünk, munkavállalóként jóval olcsóbban juthatunk hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, mintha egyénileg kötnénk biztosítást. Egyes csoportos biztosítási konstrukciókhoz – ha ezt munkaadónk így köti meg – a családtagok is csatlakozhatnak, így akár ők is élvezhetik az egyéni piaci árnál kedvezőbb díjakat.

A leginkább megfelelő, „testre szabott" biztosítási csomag kiválasztása során a baleset- és betegségbiztosítási elemek tetszés szerint kombinálhatóak egymással, így a biztosítás e változata általában cégenként különböző.

Ha a munkáltatónk fizeti a balesetbiztosítást, ám idővel munkahelyet váltunk, akkor elveszítjük biztosított státuszunkat, s többé nem leszünk biztosítva. Vagyis a szerződést nem lehet tovább vinni, mint például egy, a munkaadó anyagi támogatásával kötött egyéni befektetési célú életbiztosítást.

válaszolt dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese