Így befolyásolhatja az agglomerációs ingatlanpiacot a koronavírus-járvány lecsengése

Pest megye lakosságának 40 százaléka ingázott az otthona és munkahelye között az Eurostat felmérése szerint 2020-ban. Ezt az arányt két folyamat befolyásolta ellentétes előjellel: az agglomerációba költözők növekvő, valamint a home office terjedése miatt napi szinten ingázók csökkenő száma. A koronavírus járvány visszaszorulásával egyes szakértők a hibrid munkavégzés elterjedését prognosztizálják, de számos munkahely a teljes visszarendeződést választja. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálja meg, hogy mi történhet akkor, ha az élet nagyjából visszaáll a megszokott kerékvágásba; fontosabb lehet-e az élhetőbb környezet az ismét szükségessé váló napi ingázás árán is?

2020-ban 12 millió ember, az összes 15-64 év között foglalkoztatott hat százaléka ingázott legalább heti egy alkalommal, régióhatárokat átlépve az otthona és munkahelye között Európában. Az Eurostat statisztikája alapján,

a Magyarországon belüli régiók közül Pest megye a kontinensen a második helyen áll az aktív foglalkoztatottakon belüli 40 százalékos ingázói részaránnyal.

Míg ezt az arányt feltételezhetően növelte az agglomeráció népszerűsége miatt megnövekedett kiköltözők száma, addig ellentétes előjellel befolyásolta az, hogy a KSH kimutatása alapján 2020-ban minden tizedik Pest megyei munkavállaló dolgozott home office-ban.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője elmondta: „A hibrid munkavégzés elterjedése a gépjárműhasználat és az ingázás gyakoriságának csökkenését hozhatja magával, de érdemes azt is megvizsgálni, mi történik akkor, ha a home office lehetőségét újra felváltja a lakó- és munkahely közötti napi ingázás szükségessége. Az agglomeráció népszerűsége jelen pillanatban töretlen, de ahogy korábban, úgy most is elképzelhető, hogy hosszabb időtávon ismét a belváros kerül a figyelem középpontjába."

A járvány előtt is változtak a preferenciák

Az otthonválasztási trendek megváltozása nem újkeletű jelenség, korábban is megfigyelhető volt az ingatlanpiacon. Az első kiköltözési hullám Budapesten a kilencvenes években kezdődött, majd a kétezres évek első évtizedében elindult lakókörnyezeti fejlesztések és nagy volumenű lakásépítések hatására ismét a nyüzsgő városi környezet vált az otthonkeresők kedvelt célpontjává.

Az addig elérhetetlen színvonalú újépítésű ingatlanok megjelenésének és a közterületek fejlődésnek köszönhetően ugrásszerűen megnövekedett a tágabban értelmezett belső kerületek iránti kereslet, amit tovább erősített a különböző okokból az agglomerációból visszaköltözők nagy száma is. Az egyre nagyobb zsúfoltság és az európai mértékben is jelentősen dráguló belvárosi lakhatás hatására az évtized végén ismét a belvárosi lakóövezetektől távolabbi területek kerültek előtérbe és elkezdődött a kül- és kertvárosok reneszánsza, amit a koronavírus járvány tovább erősített.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

Mit hozhat a jövő?

Annak háttere, hogy éppen milyen ingatlant részesítenek a vásárlók előnyben, összetett, és éppen ezért az aktuális trend sem visszafordíthatatlan. Reális helyzet lehet akár az is, hogy belátható időn belül ismét tömegek számára válik vonzó lokációvá a belváros.

Amennyiben a hibrid munkavégzés válik általánossá, úgy csökken a munkahely és otthon között utazással töltött idő és ezzel együtt az utazás költsége is. Az agglomeráció és kertvárosok népszerűsége éppen ezért tovább növekedhet, ezzel emelve az ingatlanárakat és így csökkenhet a külterületi és belvárosi ingatlanok árszínvonalának különbsége.

Az olló zárulásával elképzelhető, hogy ismét növekedni fog a belvárosi ingatlanok iránti kereslet.

A belváros felértékelődését támasztja alá a kínálati oldalon az állami kedvezmények bevezetésével ismét fellendülő lakásépítési hullám is, mert a rozsdaövezeti beruházások mellett a legnagyobb projektek jellemzően még mindig a tágabb belvárosban valósulnak meg.

Ha az élet többé-kevésbé visszaáll a régi kerékvágásba, ismét naponta kell ingázni a munkavállalók döntő részének, és ehhez – ha tehetik – inkább saját gépjárművet használnak, mert minimalizálni akarják az egészségügyi kockázatokat, akkor feltételezhetően nő a gépjárműforgalom és ezzel az ingázással töltött idő, ami felértékelheti a munkahely közelségét.

Ezt ellensúlyozhatja, ha az agglomerációs tömegközlekedési lehetőségek fejlődésével többen térnek át a személygépjármű használatról a közösségi közlekedésre.

Az otthonválasztás során érdemes felmérni azt, hogy meddig éri meg ingázni vagy éppen ellenkezőleg, érdemes-e inkább a munkahelyhez közeli otthont választani. A döntés pénzügyi vonzata mellett természetesen számos szubjektív tényezőt is érdemes mérlegelni. A csendes és zöldebb környezet, az élhetőbb terekkel szemben az agglomerációk esetében a belvárossal összehasonlítva hiányosabb infrastruktúra és közlekedési lehetőségek állnak. E mellett az ingázással töltött időt fordíthatjuk a magánéletünkre, a kevesebb utazás miatt hozzájárulhatunk a környezet megóvásához és a dugók miatti stressz is csökken, ami az egészségünket és a munkavégzésünket is pozitívan befolyásolhatja.

„Az, hogy hogyan alakulnak az ingatlanválasztási preferenciák, számos tényezőtől függ. Ha a lehető legtöbb szempontnak megfelelő ingatlant szeretnénk választani, akkor a kertvárosi jellegű, de jó infrastruktúrával rendelkező és a munkahelytől, iskolától is elérhető távolságban található lokációk bizonyulnak továbbra is a legjobb, legértékállóbb választásnak" – zárta gondolatait Valkó Dávid.