Ma több vállalkozás kap segítséget, mint amennyit az elmúlt 30 év fejlesztéspolitikái 15 éves ciklusokban lehetővé tettek

Néhány nappal ezelőtt a Világgazdaság üzleti napilap nagyszabású konferenciát rendezett Magyarország és a magyar gazdaság újraindításáról, amelyen György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arról tartott előadást, hogy milyen források állnak a hazai vállalkozások rendelkezésére az újrainduláshoz. Az államtitkárral többek között a kormány vállalkozás-fejlesztési politikájáról, a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségeiről, valamint a digitalizációnak a gazdasági újraindulásban betöltött szerepéről beszélgettünk.

Origo: A konferencián hangsúlyozta többek között, hogy mivel megújult a vállalkozás-fejlesztés eszköztára, ennek köszönhetően több társaságnak tudnak segíteni, mint amennyit a fejlesztéspolitika az elmúlt 30 évben 15 éves ciklusokban elért. Milyen fontosabb elemeket emelne ki a vállalkozás-fejlesztési politika megújult eszköztárából?

György László államtitkár: Készülve az újraindításra, már jó előre megkérdeztük a vállalkozókat, hogy mivel tudnánk hozzájárulni a munkahelyek megerősítéséhez és új munkahelyek létesítéséhez. Három szempontot soroltak fel, amelyeket beépítettünk a programjainkba: gyorsaság, likviditás és ütemezettség.

Így a korábbi 3-5 hónappal szemben a beruházásösztönző pályázatok átfutási ideje 45-60 napra rövidül.

Ezzel egyidejűleg a likviditásukat segítve a támogatás 100 százalékát megkaphatják előlegként és az önerő finanszírozásához 0 százalékos Széchenyi Kártya hitelt vehetnek igénybe már július 1-től a megújult konstrukciók keretében. A programokat meghatározott menetrend szerint jelentetjük meg, hogy a vállalkozások előre tudjanak tervezni, és a számukra leginkább megfelelő felhívásra pályázzanak. Sőt, a pályázati felületen a kitöltést már 10 nappal a beadás előtt megkezdhetik, ami szintén fontos a kényelem és gyorsaság szempontjából. Illetve fontos megemlíteni még a Vali-t, a vállalkozói információs portált, amellyel a cégek lényegében szinte plusz egy „munkatárshoz" jutnak. Az oldalon ugyanis mindössze három kattintással értesülhetnek a számukra elérhető pályázatokról, államilag támogatott lehetőségekről.

György László, az Innovációs és Technológiai minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára: 2010 óta pragmatikus és patrióta gazdaságpolitikát folytatunk Magyarországon Forrás: Szalai Ádám / ITM

Az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott a magyar gazdaságpolitika filozófiája is.

Valóban, szeretném kiemelni, hogy 2010 óta pragmatikus és patrióta gazdaságpolitikát folytatunk Magyarországon, és erről az útról a koronavírus-járvány sem térített le minket. Míg a járvány alatt elsősorban a válságintézkedésekről volt szó, a háttérben fegyelmezetten folyt a munka, a 2021-27-es uniós forrásokra való felkészülés. A kormány oltási programjának köszönhetően 1-1,5 hónapos előnyben vagyunk a gazdaságunk újraindításában más Európai Uniós tagországokhoz képest, és további versenyelőnyre tehetünk szert azzal, hogy a pályázatok is készen állnak az indulásra.

A 2000 milliárd forintnyi államilag támogatott kedvezményes hitel és tőkekonstrukció mellett 587 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a vállalkozásoknak az újrainduláshoz, és a múlt héten már megnyílt az első pályázati kör 100 milliárd forint értékben. Hogyan, milyen feltételekkel lehet pályázni és milyen ütemezésben tervezik a további pályázati körök megnyitását?

A Technológiaváltó támogatási program (GINOP Plusz 1.2.1-21) kerete összesen 200 milliárd forint, ebből jelent meg az első 100 milliárd forintos szakasz. A pályázatokat július 12. és július 19. között lehet beadni, ezt követően a következő két, 50-50 milliárd forintos kör az idén októberben és 2022 januárjában nyílik meg.

A programmal legalább 3000 vállalkozást szeretnénk támogatni és lehetőség szerint 450 ezer munkahely megerősítéséhez szeretnénk hozzájárulni, köztük is a stabilan működő (legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkező), vidéki mikro-, kis-, esetleg középvállalkozásokat.

A kisebb, korábban a pályázatok köréből gyakran kiszoruló cégeknek kedvez a kisebb projektméret – már háromfős foglalkoztatotti létszámtól lehet pályázni, ugyanis a támogatás mértéke 10 és 629,3 millió forint között alakul. A támogatható tevékenységek közé tartozik a technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológia fejlesztését, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét. Ilyen tevékenység továbbá az infrastrukturális és ingatlan beruházás, a tanácsadási szolgáltatások és a képzési szolgáltatások igénybevétele, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, a gyártási know-how beszerzése, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása is.

A konferencián elhangzott előadásában hangsúlyozta a digitalizáció megnövekedett szerepét is. Miért olyan fontos a digitalizáció a gazdasági újraindulás, a gazdaság jövője szempontjából?

A nemzetközi elemzőházak előrejelzése szerint azok a vállalkozások, amelyek nem digitalizálnak, öt éven belül végleg kiszorulnak a versenyből. Mi azt szeretnénk, ha a magyar vállalkozások a jövő nyertesei lehetnének, mert így tudnak munkát és megélhetést adni a magyar családoknak és munkavállalóknak. Így lesznek olyan, világhírű magyar márkáink, mint a finneknek a Nokia, amely gumicsizmagyártással kezdte, vagy a dél-koreai Samsung, amely még hetven éve szárított hallal és fűszernövényekkel kereskedett, majd vált a legnagyobb okostelefongyártóvá napjainkra. Persze már most is van olyan hazai vállalkozás, amely példaértékűen használja a digitális megoldásokat: gyártunk például célgépet a világ legrobotizáltabb gazdaságába, Dél-Koreába, és vezetők vagyunk növényi súlymérőrendszerek fejlesztésében, orvostechnikai eszközökben és még sorolhatnám.

A mi szerepünk, hogy segítsük a kevésbé digitalizált vállalkozásokat a fejlődésben. Ezért hoztuk létre a Modern Mintaüzemek programot, hogy a vállalkozásaink, amelyek fejlődnének, de maguk sem tudják hogyan, testközelből tekinthessék meg a piacvezető cégek működését, az ott alkalmazott jövő technológiáit.

Nagy öröm, hogy az első körben megkeresett száz, a jövő technológiáit már most is alkalmazó vállalkozás mindegyike igent mondott megkeresésünkre. Ebből látszik, hogy az együttműködés egy alapvetően versengő piacon is közös érdekünk. Így lesz a magyar gazdaság versenyképesebb régiós vetélytársainknál és a jövő magyar, high-tech és zöld.