Ezt a meglehetősen bizarr fonyódi villát Abrudbányai-Rédinger Ödön építtette az esküvőjük előtt elhunyt menyasszonyának, Magdusnak.
1941-ben, már családos emberként emelt emlékvillát halott kedvesének.
A pazar helyre épített, mediterrán stílusú épületbe márványból faragtatta ki a nászágyukat, rajta Magdus és a saját maga fekvő másával. A villába kerültek volna Magdus hamvai is, ám a háború meghiúsította a tervet. Később sokan tartották úgy, hogy a helyet kísértet lakja.
A nem mindennapi történethez egy babona is kapcsolódik: ha egy fiú és egy lány a villa nászágya felett megfogják egymás kezét, akkor a szerelmük örökké fog tartani.
További érdekesség, hogy az épület felújítását követően itt helyezték el a fonyódi születésű, 1986-ban tragikusan elhunyt szépségkirálynő, Molnár Csilla mellszobrát is 2017-ben.
Ez a különös kastély, amely Ederics külterületén található, a nevét állítólag az egykor feketére festett kapuiról és ablakairól kapta, ám kaphatta volna a múltjáról is, ugyanis a gyönyörű környezetben lévő épületet sokak szerint átok sújtja.
Az itt bekövetkezett halálesetek és tragédiák igencsak baljós érzést kölcsönöznek az épületnek.
De vegyük sorra a történteket! A kastélyt a Nedeczky család építtette a 18. század legvégén. A vérfagyasztó esetek akkor kezdődtek, amikor 1912-ben egy gulyás, állítólag féltékenységből végzett szerelmével, a kastély szakácsnőjével, majd a tulajdonos, Nedeczky Jenő 1914-ben, a 74. születésnapján öngyilkos lett.
A Fekete-kastély Balatonedericsen:
1928-ban egy pesti ügyvéd, Vág Jenő költözött ide a feleségével, akit aztán rajtakapott egy másik férfival, ezért véget vetett a saját életének. Ám ha ez még nem lett volna elég, a csalfa feleség új férje szintén öngyilkos lett.
Később egy miniszteri főtanácsos élt itt, aki a második világháború alatt kettős ügynökként tevékenykedett, amiről a németek tudomást szereztek, így ő is saját kezűleg oltotta ki az életét 1945-ben.
Ezt követően a kastély egy ideig szakszervezeti gyereküdülőként működött, de már évtizedek óta üresen áll, miközben az állaga folyamatosan romlik, a területet lassan visszafoglalja a természet. 2014-ben megpróbálták 220 millió forintért eladni, de sikertelenül.
Könnyen megközelíthető, a Balaton nyugati csücskénél, a Kis-Balaton szomszédságában elhelyezkedő volt szovjet laktanya, amely 1990-ben a rendszerváltással szüntette be a működését, ekkor zárta be végleg a kapuit.
Egy kisebb városrészről van szó, amelynek egy része szabadon bejárható, azonban területének nagyobb részére tábla tiltja a belépést.
Időutazás ez a javából, hiszen a hidegháború évtizedeinek időszaka elevenedik itt meg, amiről sokan csak a történelemkönyvek lapjain olvashattak.
A közelmúlt rengeteg rekvizituma megtalálható ebben a romos, már jó ideje a természet uralta szellemvárosban: kifakult, letépett tapéták, kivert ablakok, összefirkált falak, földön heverő összeszabdalt ajtók. A területen a régi időket idéző lakóépületeket, hangárokat, kórházat, sőt még egy iskolát is találni, de az idő vasfogának lenyomata már igencsak meglátszik rajtuk.
Rozsda, por és gyomnövények, amerre csak a szem ellát: az elmúlt évtizedekben a természet annyira elhatalmasodott ezen az egykori katonai objektumon, hogy egy-egy kisebb épületet már alig-alig látni, miközben a falaik szinte tökéletesen stabilak.
Utoljára az orosz hadsereg 5. gárdaezrede teljesített szolgálatot ebben a laktanyában egy olyan időszakban, amelyre már csak a lepergett festék közül előtűnő cirill betűs feliratok emlékeznek.
Forrás: Balaton.hu, Szellemvárosok blog, Partlap.hu, We Love Balaton és Vaskarika.hu