Szárnyaló részvénypiac 1929-ben, összeomló Google, értéktelen technológiai vállalatok

(FILES) This file photo taken on January 7, 2016 shows the corner of Wall and Broad Street across from the New York Stock Exchange. Wall Street stocks jumped to fresh records August 5, 2016 after the Labor Department reported the US economy added 255,000 jobs in July, well above analysts' expectations. The S&P 500 reached a new intraday high following the report, which also boosted the job figures for May and June. Analysts had expected 185,000 new jobs in July. / AFP PHOTO / TIMOTHY A. CLARY

A pénz világának talán legfontosabb központjából, a Wall Streetről sosem hiányoztak a nagyot mondó jóslatok. Közgazdászok és stratégák sokszor egymással versenyezve igyekeztek hatalmas és fontos prognózisokat megfogalmazni, annak reményében, hogy ha igazuk lesz, jelentős hírnévre tehetnek szert. Ennek azonban van egy nagy kockázata is, mivel benne van a pakliban, hogy az adott elemző óriásit téved. A most következő cikkben ezeket a nagy tévedéseket gyűjtöttük csokorba.

A Google összeomlása

Ha az 1990-es évek végén sokan belebuktak az internetes részvényekbe, mert túlzottan optimisták voltak, akkor ennek pont az ellenkezője történt azokkal, akik egykor azt hitték, hogy a mára hatalmas technológiai óriásokká váló társaságok gyorsan össze fognak omlani.

Ilyen volt Whitney Tilson, aki 2004-ben, a Google tőzsdére lépése után, közölte, hogy a cég csalódást fog okozni a befektetőknek.

Azóta persze mindenki tudja, hogy Tilson tévedett. De nem is akármekkorát. Ha ugyanis valaki megfogadta a tanácsát, és 2004 után gyorsan eladta a Google részvényeit, az lemaradt a történelem egyik legnagyobb részvénypiaci felfutásáról. A Google papírja ugyanis 2004 és 2013 között több mint 900 százalékot erősödött.

A tévésztár tévedései

Jim Cramer a CNBC egyik nagy sztárja, és a pénzügyi életben igen népszerű Mad Money című műsor házigazdája. Cramer azonban az elmúlt években legalább kétszer nagyon nagyot tévedett.

Először akkor, amikor

2008. március 11-én azt mondta, hogy a Bear Stearns befektetési bankkal semmi probléma nincs, mindenki nyugodtan tartsa meg a részvényeit

– ekkor már látszódtak a cég likviditási problémái.

Jim Cramer a HP kapcsán elég rosszul ítélte meg a jövőt Forrás: AFP/NurPhoto/Joan Cros

Cramer jóslata nem jött be. A Bear részvényei már március 14-én 92 százalékot zuhantak, majd a céget végül részvényenként 2 dollárért szerezte meg a JPMorgan.

A híres műsorvezető második nagy tévedése 2012-re tehető. Ekkor (november 20-án)

Cramer azzal állt elő, hogy szerinte mindenkinek azonnal el kellene adnia a Hewlett-Packard (HP) részvényeit,

mivel szerinte a cégnek olyan zavaros ügyei vannak, amelyek be fogják dönteni a papírt.

Ismét nem jött be a jóslat. A HP a következő hat hónapban nagyjából 100 százalékot izmosodott a tőzsdén.

Az internet végnapjai

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, és a világ egyik leghíresebb gazdasági szakembere. Azonban még ő sem tévedhetetlen. Olyannyira, hogy Krugman az 1990-es évek végén határozottan úgy vélte, az internetről pár éven belül ki fog derülni, hogy alig van hatása az életünkre.

A sztárközgazdász 1998-ban közzétett egy elemzést, amelyben arra jutott, hogy szerinte az internet növekedése le fog lassulni.

Mi több, Krugman úgy vélte, hogy nagyjából 2005-re ki fog derülni, hogy az internetnek maximum annyi hatása van a reálgazdaságra, mint a faxgépeknek – vagyis gyakorlatilag minimális.

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász úgy gondolta, az internet alig hat majd az életünkre Forrás: AFP/RIA

Manapság persze már világos, hogy Krugman hatalmasat tévedett, de nem csak az internet, hanem a technológiai részvények kapcsán is.

Az 1998 és 2005 közti időszakban a Microsoft 61 százalékos, az Oracle 220 százalékos, az Intel 46 százalékos hozamot ért el, de az Amazon például 912, az Apple pedig 1702 százalékos hozamot produkált.

Egyébként épp a már említett HP volt az egyetlen nagy techcég, amely ebben az időszakban gyengült – 1998 elején 32,28 dolláron állt, míg 2005 végén csupán 28,80 dolláron.

Ha a fentieket átfogóan vizsgáljuk, akkor ha valaki az említett hat részvénybe fektetett volna 25.000 dollárért 1998. január 2-án, abban az esetben

a befektetésének értéke 2005 végén 147.160 dollárt ért volna.

Ez az 588 százalékos emelkedés elég szép ahhoz képest, hogy az internet elvileg semmilyen hatással nem volt a gazdaságra.