Afrika megavárosainak fejlődését a modern infrastruktúra hiánya hátráltatja. A Lagos-tól Kinshasáig, Luandától Abidjanig a nagyobb utak, metrók, buszrendszerek és hidak iránti igény messze meghaladja a folyamatban lévő vagy tervezett beruházásokat.
Az ENSZ azt ajánlja, hogy 2030-ra az országok valósítsanak meg olyan megoldásokat a fenntartható városi növekedés érdekében, amelyek mobilitása környezetbarátabb.
E cél elérése érdekében kíván Angola felszíni metrót indítani fővárosában, Luandában.
Ez egy olyan projekt, amely nagymértékben hozzájárul, ahhoz, hogy mind a közösségek, mind a városok egészségesebbek legyenek, az infrastruktúra szempontjából pedig, hogy innovációt hozzon városunkba a városi mobilitás megoldásával."
- mondta Ricardo de Abreu közlekedési miniszter Luandában.
A Siemens Mobility német közlekedési vállalat fogja megépíteni a sínpályát az angolai állam és a magánszektor együttműködésével. A német kormány ígéretet tett arra, hogy segít a Siemensnek a projekt finanszírozásában.
A becslések szerint a teljes vonal 149 kilométer hosszú útvonalat fed majd le, és mintegy 3,5 milliárd dollárba kerül majd.
A metró nem a föld alatt, hanem a földfelszín feletti sínpályán közlekedik majd.
Luanda, az olajban gazdag Angola fővárosa 8 millió embernek ad otthont. Ez a szám 2030-ra várhatóan 12 millióra nő. Afrika egyik legnagyobb városa azonban a modern tömegközlekedési rendszer hiánya miatt gyakoriak itt a közlekedési dugók.
Luanda a világ drága városai közé tartozik, egyben a világ egyik legdrágább fővárosa. Ez annak köszönhető, hogy a város központja virágzó üzleti negyednek ad otthont, olyan szolgáltatási színvonallal, mely megfelel a legkényesebb nyugati igényeknek is - persze ehhez illeszkedő árakkal. A metropolisz az ország kulturális és kereskedelmi központja is egyben, így rendszeresen elől végez a megélhetési indexekben, azaz kifejezetten költséges dolog a városban letelepedni.