10 érdekesség, amit talán nem tudott a 75 éves forintról

A magyar forint idén 75 éves, és az 1946 óta tartó története számos érdekességet foglal magában. Már a megszületése is egy világrekorder eseménynek volt köszönhető, de a következő évtizedek is bővelkedtek izgalmakban a magyar nemzeti valuta körül. Utánajártunk a forint különlegességeinek, és összeállításunkból az is kiderül, igaz-e, hogy a legendás 200 forintos érme túl sok ezüstöt tartalmazott.

6. A legnagyobb egynapos gyengülés

A forint piaci alapon a legnagyobb gyengülést a 2008-as globális pénzügyi válság legsötétebb napjaiban szenvedte el.

2008. október 10-én ugyanis az euró 5,9 százalékkal drágult, felugorva a 249 forintos szint közeléből 269 forintig.

Az akkori helyzet sajátosságát mutatja, hogy már a következő munkanapon, vagyis október 13-án pozitív rekordot is döntött a forint, ugyanis az euró 4,1 százalékkal lett olcsóbb azon a kereskedési napon. Két nappal később aztán a forint megint beszakadt, de ezek voltak az amerikai pénzügyi válság legdurvább napjai (a Lehman Brothers csődjének időszakában), vagyis egyáltalán nem meglepő, hogy akkor a forint is ilyen extrém kilengéseket produkált.

A Lehman Brothers csődje rekord gyengülést hozott a forint árfolyamában Forrás: AFP/Ben Stansall

Történelmi szempontból érdemes megjegyezni, hogy az 1980-90-es években a devizák lényegében hatósági árasak voltak, vagyis még inkább a központilag elrendelt, hirtelen és meglepetésszerű mozgások voltak gyakoriak.

Ezek közül is kiemelkedik 1991. január 5-e, amikor a német márka hirtelen 14,9 százalékkal drágult meg a forinttal szemben, a hirtelen bejelentett, 15 százalékos forintleértékelés következtében.

Hasonlóan jelentős leértékelésekre volt még példa 1995. március 13-án (9 százalék), illetve 1994. augusztus 5-én (8 százalék).

7. Amikor pénzzel lehet fűteni

Napjainkban egy papírpénz átlagos élettartama 4-5 év, vagyis ennyi idő alatt használódik el annyira, hogy ki kell vonni a forgalomból. Ez azt jelenti, hogy a forgalomban lévő bankjegyek harmadát minden évben le kell cserélni, még úgy is, hogy azok speciális anyagból, gyapotból készülnek.

Az érmék egyébként sokkal jobban bírják a gyűrődést, akár 28 évig is forgalomban maradhatnak.

És hogy mi történik az elhasznált, forgalomból kivont bankjegyekkel? Egy megsemmisítő gép ledarálja őket, majd a néhány milliméteres darabokat téglatest alakú brikettekké préselik össze. Mivel pedig ezeknek a briketteknek nagyon magas, a barnaszénhez hasonló a fűtőértéke, az MNB 2008 óta jótékony célokra (térítésmentesen) ajánlja fel a briketteket, amelyekre közhasznú szervezetek pályázhatnak.

8. Lehet másolni a forintot?

Az egyértelmű, hogy a pénzhamisítást a törvény szigorúan bünteti. Természetesen a hamisítás ellen számos eszközzel védik a forintot, ezek közül több szabad szemmel is látható, de bizonyos biztonsági ellenőrzésekhez speciális eszközökre, például UV-fényre van szükség.

Bonyolultabb kérdés viszont, hogy miként lehet legálisan utánzatot készíteni forintbankjegyekről és -érmékről.

Az MNB közlése szerint pénzutánzatnak minősül minden olyan tárgy (így például az érem, emlékérem, medál, zseton, játék- és kellékpénz) vagy képi ábrázolás, amely bankjegy vagy érme látszatát kelti, és amely a bankjegyek vagy érmék egészének, valamely részletének, egyedi képi elemeinek, illetőleg az emlékérmék és forgalmiérme-emlékváltozatok tematikájának a felhasználásával készül, függetlenül a mérettől, az alapanyagtól, a színtől és a megjelenített konkrét képi elemektől.

Szigorú szabályokhoz kötött az utánzatok készítése Forrás: Magyar Nemzeti Bank / commons.wikimedia.org

A rövid válasz a fenti kérdésre pedig az, hogy külön engedély nélkül tilos ilyen utánzatot készíteni. Pontosabban az MNB úgy fogalmaz, hogy tilos olyan utánzatot készíteni vagy készíttetni, amely valamely bankjeggyel vagy érmével összetéveszthető vagy valamely érméhez képi megjelenésében hasonló.

Mindazonáltal megfelelő engedéllyel lehetséges utánzatokat készíteni. Miként a jegybank fogalmaz, utánzatot készíteni csak az MNB elnökének vonatkozó rendeleteiben meghatározottak szerint lehet.

Az utánzatok készítésére és felhasználására pedig a szerzői jogi törvény előírásai is irányadóak.

Vagyis, némileg, bonyolultabban, az alábbiak szerint lehetséges jogszerűen utánzatot készíteni a forint bankjegyeiről és érméiről:

„Az MNB a Szerzői jogi hozzájáruló nyilatkozat engedély nélkül készíthető forintbankjegy-utánzatokhoz dokumentumban meghatározott forintbankjegyek vonatkozásában a szerzői vagyoni jogok, illetve a korábban hatályban volt 1969. évi III. törvény szerinti felhasználási jog jogosultja, és ingyenesen hozzájárul az engedély nélkül készíthető forintbankjegy-utánzatok felhasználásához."

9. Az ezüst 200-as érme legendája

A mai napig él az a legenda, hogy az először 1992-ben kibocsátott 200 forintos pénzérme túl sok ezüstöt tartalmazott, és ezért kellett bevonni. Sokan úgy vélik, ezek az érmék igen komoly értékkel bírnak, pont az ezüsttartalmuk miatt.

A valóság azonban ennél bonyolultabb.

A híres, 500 ezrelék finomságú, „félezüst" 200 forintos pénzérmét 1992-ben bocsátották ki először, és 1998. április 3-án vonták be.

A legendák azonban az első két évjárat körül keringenek igazán az ezüsttartalommal kapcsolatban.

A történet úgy kezdődik, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1992 szeptemberében megrendelte a Magyar Pénzverőtől a 200 forintos érmék próbaveretét, illetve az első 500.000 darab érme szériagyártását.

A Pénzverő 1992-ben le is szállította a próbavereteket, azonban a szériagyártású vereteket csak 1993-as szállítással tudta vállalni. Egyszerűen azért, mert az intézmény akkor nem volt felkészülve nagyobb mennyiségű ezüstlapka legyártására. Valószínűleg ez indokolta, hogy az MNB végül az 1992-es évszámú 200 forintosok sorozatgyártásával az angol pénzverdét, a British Royal Mintet bízta meg. Az 1993-as szériát viszont már a magyar gyártó állította elő, a szükséges ezüstmennyiséget pedig az MNB biztosította, természetesen szigorú elszámolási kötelezettség mellett.

Városi legenda a magasabb ezüsttartalom Forrás: Forint Portál

A máig élő legendának van egy központi eleme, amely itt lesz lényeges. Nevezetesen, hogy

az egyes szériák színe eltérő, tehát az „ezüstösebb" széria – gondolják sokan – értékesebb, hiszen több ezüstöt tartalmaz.

Bár ez izgalmasan hangzik, de - legyen bármilyen kiábrándító - a legenda nem igaz.

A színbeli eltérést az okozza, hogy a 200 forintosok műszaki paramétereinek meghatározásakor az 1947-es ezüst (Kossuth) 5 forintost vették alapul. Az 500 ezrelékes ezüst színe azonban sokkal sötétebb szürke, mint a színezüsté. Éppen ezért a gyártás során figyeltek arra, hogy a 200 forintos színe megközelítse a színezüstét. Ezt a hazai gyártó egy kénsavas technológiával érte el, azonban ezt a technológiát a Royal Mint nem alkalmazta. Így fordulhatott elő, hogy az 1993-as széria „ezüstösebb" színű, mint az 1992-es széria.

Ez azonban csak az érmék színét érintette, az ezüsttartalmat nem.

A hazai gyártású és az Angliában készült lapkák egyaránt 6 gramm színezüstöt tartalmaznak. Vagyis az ezüst pénzérmékről, és azok kiemelkedő értékéről szóló történetek pusztán városi legendák.

10. Károly Róbert arcképe

A Károly Róbert arcképével díszített 200 forintos bankjegyet 1998-ban hozták forgalomba, és 2009-ben vonták be. A bankjeggyel kapcsolatos legnagyobb probléma az volt, hogy kis címletként nagyon sűrűn forgott, így igen gyorsan elhasználódott. Vagyis komoly költséget jelentett a folyamatos pótlása.

Hiteles ábrázolás híján a tervező egy ismerőséről mintázta Károly Róbert arcképét Forrás: Magyar Nemzeti Bank / commons.wikimedia.org

Ennél is érdekesebb viszont az előoldalon található arckép, amely Károly Róbert magyar királyt ábrázolta.

A probléma mindössze annyi, hogy Károly Róbertről semmilyen hiteles ábrázolás nem maradt fenn,

vagyis lehetetlen volt autentikus portrét készíteni.

Mint utólag kiderült, a tervező, Vagyóczky Károly, végül egy ismerősét kérte föl, hogy álljon modellt a Károly Róbert-portréhoz.