György László ismertette: az ötvennél kevesebb főt foglalkoztató hazai mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozók vállalati képzéséhez 70 százalékos támogatást nyújtanak, valamint a kieső munkaidőre jutó munkabér 70 százalékát is átvállalja a program. A közepes méretű vállalkozások esetében a támogatás 60, a nagyvállalatoknál 50 százalékos.
Az államtitkár kiemelte, hogy
nem ingyenpénzt kapnak a résztvevők, a munkavállalóknak tanulniuk kell, a munkáltatóknak pedig legalább egy évig tovább kell foglalkoztatniuk a vállalati képzési program résztvevőit és a bérüket is a minimálbér növekedésének ütemét meghaladóan kell emelni.
A hazai felnőttképzési rendszer megújítása is segít abban, hogy idén a magyar gazdaság növekedése meghaladja az 5,5 százalékot, valamint a magyar munkavállalóknak tartósan legyen munkája - hangsúlyozta György László.
Az államtitkár elmondta, hogy
a felnőttképzési programban egy munkavállalóra évi félmillió forint támogatás is juthat.
A programot a korábbiaknál nagyobb rugalmassággal szervezik, a vállalati igényeknek megfelelően a képzések lehetnek vállalati belső képzések, de külső képző intézményeket is igénybe lehet venni - jelezte. Hozzátette, a képzések hatékonyságát mérik majd. György László felhívta a figyelmet arra, hogy a felnőttképzés átalakításának egyik legfontosabb eleme a pályakövetési rendszer bevezetése. Mint mondta, ebből egyebek mellett tájékozódni lehet arról, hogy milyen szakmákra van igény a munkaerőpiacon, és keresni lehet különböző képzések között.
A sajtótájékoztatón Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: mára rekordokat ért el a hazai foglalkoztatás, de a koronavírus-járvány megmutatta, hogy a váratlan helyzetekre is fel kell készíteni a munkavállalókat.
A munkaadóknak és a munkavállalóknak is biztonságot nyújt, ha a munkavállalók több ismerettel rendelkeznek, így jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz
- fejtette ki az államtitkár.
Kiemelte emellett: a vállalati képzési program elindításának másik fontos oka, hogy a gazdasági növekedéshez erősíteni kell a munka hatékonyságát. A program részleteiről szólva Bodó Sándor elmondta, hogy négy területen indulnak képzések, szakmai ismeretek megszerzése mellett támogatják a kommunikációs, az információs-technológiai, valamint az alapvető nyelvi képzéseket.