Atomreaktort telepítene a földöntúli világba Kína

A train runs through the Gobi Desert and Qilian Mountains on the Jiayuguan-Jingtieshan railway in northwest China's Gansu province, 3 August 2018. (Photo by Yang cheng / Imaginechina / Imaginechina via AFP)

Amennyiben sikerrel járnak a tórium alapú sóolvadékos reaktor-kísérletei, úgy Peking reményei szerint 2030-ra egy 373 megawatt teljesítményű reaktor épülhet meg a Góbi-sivatagban, amely háztartások százezreit láthatja el villamos energiával, és egyúttal közelebb viheti Kínát a karbonsemlegesség felé.

A tóriumot már egy ideje a jövő fűtőanyagaként is emlegetik, és a szakértők szerint a nukleáris erőművek következő generációja ezt az anyagot használná. A tóriumot üzemanyagként más típusú nukleáris reaktorokban eddig az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban tesztelték, valamint része az indiai nukleáris programnak is. Azaz már többen igazolták a tórium alkalmasságát a célra, de most Kína is beáll a sorba, és

a kietlen Góbi-sivatagban megépíti az első tóriummal működő folyékony sóreaktort.

Nézze meg a lélegzetelállító képeket a tájról, amibe a reaktort megálmodták! Kattintson az alábbi képre a galériáért!

Biztonságosabb atomenergia

A Góbi-sivatag szélén, Wuwei város környékén megépülő reaktor azért számít szokatlannak, mivel a víz helyett olvadt só kering benne.

Az ilyen erőműveket nem kell vízfolyások közelében építeni, mert maga az olvadt só szolgál hűtőközegként, ellentétben a hagyományos urán-típusúakkal, amelyek hűtése hatalmas mennyiségű vizet igényel.

Ennek eredményeként a reaktorok olyan elszigetelt és száraz területekre is telepíthetők, mint például a Góbi-sivatag. Ráadásul az atomerőművekben jelenleg használt urániumnal ellentétben a tórium égetése során nem keletkezik plutónium, ami egy rendkívül mérgező kémiai elem.

A tórium egy gyengén radioaktív, ezüstös fém, amely kőzetekben fordul elő. Mivel a kínai növekvő ritkaföldfém-bányászat egyik mellékterméke is, ezért vonzó alternatívája lehet az importált uránnak. Forrás: Biosphoto via AFP/Monique Berger / Biosphoto/Monique Berger

A szakértők az olvadtsós-reaktorokat viszonylag biztonságosnak tekintik, mivel az üzemanyag már feloldódott a folyadékban, és alacsonyabb nyomáson is működik, mint a hagyományos atomreaktorok, ami csökkenti a robbanásveszély kockázatát.

A Kanzu-tartományban zajló építkezést szeptemben fejezik be és a próbaüzemet már ugyanebben a hónapban elkezdik. A Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet (SINAP) által üzemeltetett reaktor egyelőre mindössze két megawatt hőenergia előállítására tervezett, ami körülbelül 1000 háztartás ellátásához elegendő. Ha viszont sikerrel járnak a kísérletek,

Kína reményei szerint 2030-ra egy 373 megawatt teljesítményű reaktor épülhet meg, amely már háztartások százezreit láthatja el árammal.

Egyébként a hamarosan elkészülő kísérleti sóreaktor csak egyik a sok nukleáris technológia közül, amelyekbe Kína jelenleg komoly pénzeket fektet be, annak érdekében, hogy minél előbb lecserélje a széntüzelésű erőműveit.