Átlépte kedden a 80 dolláros lélektani határt a nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú kőolaj ára, amire 2018 októbere óta nem volt példa – írja az Oilprice.com. Mindeközben az amerikai WTI olaj hordónkénti árfolyama 76 dollár fölé emelkedett, ami utoljára július elején fordult elő.
Közép-európai idő szerint szerda reggel némileg enyhült a drágulás.
A Brent és a WTI egyaránt 1 százalék körüli gyengülést mutatott, és előbbi 77,5, utóbbi pedig 74,5 dollár körüli szinten mozgott. Az elmúlt napokban érkezett elemzői vélemények alapján azonban nem valószínű, hogy tartósan 80 dollár alatt marad majd a Brent.
Mindazonáltal jól látszik, hogy folytatódik az olajárak emelkedő trendje, ahogy világszerte emelkednek az olyan, kulcsfontosságú nyersanyagok árai, mint a kőolaj, a földgáz és a szén. A drágulást elsősorban az európai földgázhiány hajtja, de az energiaválság már egy ideje globális méreteket kezdett ölteni.
Ahogy pedig a földgáz ára rekordmagas szintre emelkedett, a tél közeledtével sok piaci szereplő váltott kőolajra, jelentősen megemelve a fekete arany iránti keresletet.
Az olajpiacon a következő nagy kérdés az lesz, hogy meddig emelkedik még a nyersanyag ára, de vannak olyan elemzők, akik az idei télre már 90 dolláros árfolyamra számítanak, a jövő év végére pedig akár 100 dolláros olajár is jöhet.
A Goldman Sachs elemzői szintén úgy kalkulálnak, hogy a Brent 80 dollár fölött marad a közeljövőben, sőt az amerikai befektetési banknál már 90 dolláros célárat határoznak meg az év végére. Úgy látják ugyanis, hogy az olaj most már strukturálisan bikapiaci tartományba lépett, vagyis tartós drágulás valószínűsíthető.
A bank elemzői hangsúlyozzák, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen csökkentek a globális olajtartalékok,
közben pedig a koronavírus-járvány miatt elmaradtak azok a beruházások, amelyek növelhetnék a kínálatot a kereslet emelkedése mellett.
Jelenleg pedig úgy tűnik, hogy sem az OPEC és szövetségeseinek (OPEC+) legutóbbi kitermelés-növelése, sem az amerikai palaszektor nem fogja tudni egyelőre érdemben megoldani az olajpiaci deficitet. Hozzátették, az OPEC+ valószínűleg nem lesz képes érdemben belenyúlni a jelenlegi trendbe.
Vagyis nem valószínű, hogy a szervezet olyan döntést hoz majd, amely önmagában strukturális fordulatot eredményez.
Következésképpen a Goldman elemzői azzal számolnak, hogy az olajárak hosszabb távon magasan fognak maradni
– miközben ez a forgatókönyv néhány hónappal ezelőtt még valószínűtlennek tűnt. Izgalmas lesz tehát, hogy a tél kezdetével hogy alakulnak majd a globális nyersanyagárak, de egyelőre nem látszik a drágulási trend vége.