Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Paul Eugène Bontoux 1820. december 20-án született a franciaországi Embrunban, édesapja, Benoît Bontoux, a grenoble-i fellebbviteli bíróság tanácsosa volt. Tanulmányait a legrangosabb francia mérnöki felsőoktatási intézmények egyikében végezte.
Hamarosan feleségül vette Cécile Blancardot, Amable Guy Blancard tábornok lányát, és így egy neves család tagjává válhatott.
40 éves korára a Pereire-testvérek (Jakab Emil és P. Izsák) által alapított kicsi francia-osztrák vasúti társaság vezetőjévé nevezték ki.
A testvérpáros tagjai hírnevüket a Párizs–St. Germain vasútvonal kiépítésével érdemelték ki. 1852-ben ők alapították a Crédit Mobilier bankot, és mellette számos vasúti vállalatot is. A testvérek - meglovagolva az európai vasútépítési hullámot - Franciaország mellett Ausztriában is megvetették a lábukat.
Franciaországban ez volt az egyre szélesebb körben terjedő jólét időszaka, amikor az állami bevételek is minden korábbihoz képest nagyobb ütemben gyarapodtak. A francia gazdaság aranykorát élte, minden termelési mutató megugrott, kiépült a vasúthálózat is.
A II. császárság idején három világkiállítást is tartottak Franciaországban, amelyek mind a francia gazdaság nagyszerű eredményeit hirdették.
1870-re azonban a gazdasági fellendülésnek véget vetett, hogy a Porosz Királyság – élén Otto von Bismarck miniszterelnökkel, aki később a német császárság kancellárja lett - egy erős Németország kialakításán kezdett dolgozni, ami sértette a francia érdekeket, az ország ugyanis félt az európai vezető szerepének elvesztésétől. Franciaországban szó szerint puskaporos lett a hangulat hosszú évekig, az egységes Német Császárság megalapozásával és megalakulásával azonban már ismét a fejlesztésekre és a befektetésekre lehetett koncentrálni.
Bontoux a francia-osztrák vasúti társaság vezetőjeként nyomon követhette a közép-európai és balkáni fejleményeket is. Hamarosan egyértelművé vált számára, hogy a francia vállalkozó kedvű tőkének jelentős haszonnal kecsegtető lehetőségeket rejt a pangó osztrák, magyar és balkáni hitelpiac. Ezt kihasználva a francia bankok hatalmas összegeket fektettek a Habsburg Birodalom bányakoncesszióiba, vasútépítéseibe. Ennek gyakorlati megvalósulásaként egymás után alakultak olyan vállalatok és pénzintézetek, amelyek mögött a francia tőke állt.
1857-ben Bontoux már az Osztrák-Magyar Monarchia területén dolgozott az Államvasutak gazdasági főigazgatójaként.
A Ferenc Józsefet szállító vasút 1893-ban, amint megérkezik Kőszegre a Monarchia korának egyik legnagyobb osztrák-magyar hadgyakorlatára:
1859-ben egy kis szakmai kitérővel Máriavölgyben palafejtő- és feldolgozó üzemet alapított, amit egy modern, a nyersanyag-kitermelést, darabolást, palafeldolgozást egy hosszú, összetartozó termelési sorral lebonyolító vállalattá fejlesztette. Mivel ez a lépése igazán nyereségesnek bizonyult, magabiztosabbá vált és egyre kockázatosabb spekulációkba fogott. 1867-ben eladta a vállalatot a Pozsonyi Takarékpénztárnak 600.000 aranyért, az igazgatói poszttól azonban nem volt hajlandó megválni.
Még ugyanebben az évben a magyar kormány Bontoux-ot bízta meg azzal, hogy Magyarország északkeleti területén 300 kilométer vasutat építsen.
1868-ban a mérnök-bankár átkerült a Rothschild-testvérek tulajdonában lévő, a Dél-Ausztriát, Nyugat-Magyarországot és Észak-Olaszországot is kiszolgáló Südbahnhoz.
1860-77 között karrierje folyamatosan felfelé ívelt, először kereskedelmi igazgató, majd főigazgató lett belőle.
Miután sikerrel járt bécsi bankalapítási szándéka (egyike volt a Boden Credit-Anstalt és a Wiener Bankverein alapítóinak), visszatért szülőhazájába, és a lyoni Union Générale bank alapítója és vezetője lett.
Cikkünk nem ért véget, kérjük, lapozzon a további részletekért!
