Egyre több olyan technológiai milliárdos van a világon, aki úgy látja, „becsaphatja a halált". Vagyis ha az örök életet talán nem is érik el, de azt mindenképpen célként tűznék ki, hogy jelentősen meghosszabbítsák az években kifejezett elérhető élettartamot az emberek számára.
Ha az interjúkat, könyveket és médiabeszámolókat nézzük, akkor Jeff Bezos, az Amazon alapítója; Larry Page, a Google alapítója, de az Oracle guruja; Larry Ellison, vagy a Palantir mögött álló Peter Thiel is kacérkodik a rendkívül hosszú élet ötletével – írja a CNBC.
Persze egyelőre bármilyen jelentős áttörés messze van attól, hogy készpénznek vegyük,
a remény arra vonatkozik, hogy a jövőben elérhetők lesznek olyan gyógyszerek, terápiák vagy technológiai megoldások, amelyek nemcsak 100, de akár 200 vagy 300 évre is megnövelhetik az emberi élettartamot.
A nagy kérdés az, hogy ezek a megoldások mennyire lennének elérhetők az átlagember számára. Lehetséges, hogy beköszönt egy olyan világ, amelyben a milliárdosok több száz évig élnek, míg az átlagemberek élettartama csupán alig emelkedik?
Az optimista vélemények szerint a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy az először csak a gazdagok számára elérhető megoldások idővel széles körben elterjednek.
Gondoljunk csak olyan területekre, mint a légi közlekedés, az okostelefonok, vagy akár bizonyos egészségügyi beavatkozások és gyógyszerek"
– hangsúlyozta Stefan Schubert, a London School of Economics professzora.
Vannak azonban egyéb felmerülő problémák is. Például nagyon komoly társadalmi feszültségekhez vezethet, ha az élet meghosszabbítását lehetővé tevő megoldások csupán csak nagyon kevesek számára lennének elérhetők.
Viszont ha széles körben reális lenne az emberiség számára a 100, 200, 300 éves élettartam, az nagyon súlyos kérdéseket vetne föl például a véges földi erőforrások felhasználása szempontjából.
Vannak tehát olyan elemzők, akik szerint mindenképpen meg kellene oldani a fenntarthatóság problémáját, mielőtt reálisan elkezdünk gondolkodni az ilyen hosszú élettartamok elérhetőségéről.
Ugyanakkor egyes megközelítések már most arról szólnak, hogy a hosszú élet elég komoly üzleti lehetőségeket is jelent. Az MIT Technology Review című lap például arról számolt be, hogy
Jeff Bezos is befektetett egy Altos Labs nevű startupba, amely a „megfiatalítással" foglalkozik.
A vállalat egy "biológiai újraprogramozási technológián" dolgozik, és a hírek szerint egy másik befektetője az orosz-izraeli Yuri Milner, aki abból szerezte a vagyonát, hogy a Facebook egyik korai befektetője volt.
Mindeközben az Oracle alapítója, Larry Ellison ,több mint 370 millió dollárt, azaz mintegy 110 milliárd forintot adományozott az öregedéssel összefüggő betegségek kutatására.
A Google két alapítója, Sergey Brin és Larry Page pedig segítettek beindítani egy Calico nevű céget, amely egerek életútjának követésével igyekszik markereket találni olyan betegségek esetében, mint a diabétesz vagy az Alzheimer-kór. A Calico egyébként a Google mögött álló Alphabet része.
A legnagyobb lendülettel azonban nem is ők, hanem Peter Thiel vetette bele magát a témába. Thiel már 2006-ban 3,5 millió dollárral támogatta az öregedésellenes kutatásokat a Methuselah Mouse Prize nevű nonprofit alapítványon keresztül.
A hírek szerint Thiel 2017-re 7 millió dollárra növelte az alapítványba irányuló befektetésének összegét.
Végül a hírek szerint Thiel és Bezos egyaránt befektettek a San Francisco-i székhelyű Unity Biotechnology nevű vállalatba, melynek alapítója úgy nyilatkozott, hogy a célja az, hogy teljesen eltűntesse az emberi betegségek egyharmadát a fejlett világban.
A fentiek mellett pedig a részvénypiacon is kezdhetnek megjelenni azok a cégek, amelyek az élet meghosszabbításán dolgoztnak. A brit milliárdos, Jim Mallon például még tavaly szeptemberben nyilatkozta azt, hogy a következő 6-12 hónapban tőzsdére vinné a Juvenescence nevű cégét, amely szintén az öregedés lelassításával foglalkozik.
Noha az üzlet azóta nem történt meg, a társaság továbbra is széles körben fektet be öregedésgátló terápiákba, és bízik benne, hogy az emberi élettartam jelentősen meghosszabbítható.
Az egyik befektetés például az Insilico Medicine nevű vállalatba irányult, amelynek célja, hogy mesterséges intelligencia segítségével fokozza a gyógyszerkutatást. A Juvenescence emellett beszállt a kaliforniai Age X Therapeutics nevű cégbe, amely a szövetek regenerálódását segítő őssejteket szeretne létrehozni.
Végül pedig érdekeltsége van a LyGenesis nevű társaságban is, amely célja, hogy a nyirokcsomókat használja egyfajta „bioreaktorként", segítve a szervek „újjászületését".
Jelenleg tehát egyelőre a 200-300 éves emberi élettartam (nem is beszélve az örök életről) még bőven csak vágyálom, de az jól látszik, hogy egyre több milliárdos befektető és vállalat dolgozik az elérésén. Hogy mindez végül hova vezet, azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy érdemes elkezdeni gondolkodni az emberi élettartam jelentős meghosszabbításának esetleges következményein.