A gyógyszeripar és a biotechnológia árbevétel-arányosan 15,4 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre , így
az iparágak közül ez a terület az egyik leginkább jövőorientált.
A világgazdaságot befolyásoló globális koronavírus-járvány hatására még tovább növekedett az innovációvezérelt gyógyszergyártók alkalmazkodóképessége és a kutatás-fejlesztés sebessége.
Felgyorsult az információáramlás, és a gyógyszerkutatás olyan fejlődésen ment keresztül, amelynek hatására remélhetőleg a jövőben könnyebben kezelhetőek lesznek a koronavírus-járványhoz hasonló méretű pandémiák – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös kutatásából. Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép 2021-es felmérést olyan fejlesztésorientált gyógyszergyártó vállalatok topvezetői körében végezték el, akiknek a helyi és régiós folyamatok mellett a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákra is széles rálátásuk van.
Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta:
a világjárvány rávilágított arra, mennyire fontos a gyógyszerinnováció,
hiszen a vírus kitörését követően mindenki a védőoltásokra és a betegséget gyógyító terápiákra várt. A fejlődés fenntartásához azonban a gyógyszeripari innováció további ösztönzése szükséges, amelyhez elengedhetetlen a gyógyszerkassza növelése. A hazai számokra utalva az igazgató hozzátette, hogy 2014 és 2019 között mintegy 45 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon, mindeközben a gyógyszerkassza csupán 31 százalékkal növekedett, tehát nem követte az ország teherbíró képességének bővülését.
A V4-es vállalatvezetők körében végzett felmérés eredményei szerint a gyógyszeripari innováció jövőbeli ösztönzését leginkább a gyógyszerkassza növelésétől, a klinikai kutatások támogatásától, valamint az egyetemi képzés ösztönzésétől várják a megkérdezettek, a prioritásokat tekintve azonban vannak eltérések az egyes országok között.
A magyarországi válaszadók a V4-es átlagnál fontosabbnak tartják a gyógyszeripari közterhek csökkentését,
miközben ez a cseheknél és a lengyeleknél kevesebb fejfájást okoz a vállalatvezetőknek. A gyógyszerkassza növelésének igénye is nálunk jelenik meg Csehország mellett a leghangsúlyosabban. A hazai válaszadók számára – tandemben a szlovákokkal –a szakemberek otthon tartásának problémája, valamint az egyetemi képzés erősítésének szükségessége is fontos tényező. Az eredmények alapján a klinikai kutatások további ösztönzését régiós összehasonlításban is fontosnak tartják a magyarországi innovatív gyógyszervállalatok vezetői, ami nem véletlen, hiszen
évente több száz klinikai vizsgálat folyik itthon, amellyel jelenleg előkelő helyen állunk a nemzetközi összevetésekben,
és ennek a pozíciónak a megtartása kiemelt jövőbeli feladat.
A kutatás kitért arra is, hogy melyek azok a kockázatok, amelyek 10 éves időtávban leginkább fenyegetik az innovatív gyógyszerfejlesztést. Az összesített válaszok alapján a szellemi tulajdon védelmének csökkenésével és a fake news-áltudományos nézetek terjedésével kapcsolatos aggodalmak vezetik a listát.
Országonként azonban más problémakörök is kirajzolódnak: így Magyarországon kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg a gazdasági visszaesés vagy a társadalmi-politikai változások miatt csökkenő forrásokkal kapcsolatos aggodalom. Másokhoz viszonyítva nálunk a fake news – áltudományos nézetek terjedésének problémaköre is markánsabban jelentkezik a válaszok alapján.
Lengyelországban a képzett munkaerő hiányát jelölték leginkább fenyegetőnek, és szintén itt, valamint Csehországban jelezték határozottabban a szellemi tulajdon védelmének csökkenését problémának.
A digitalizáció hatására a tudományos műhelyek és vállalatok között megfigyelhető felgyorsult információáramlást a koronavírus-járvány újabb fokozatba kapcsolta: a V4-es vállalatvezetők úgy látják, hogy ennek hatására a jövőben még könnyebben kezelhetőek lesznek a mostani járványhoz hasonló méretű pandémiák. Az információcsere gyorsulása mellett más változást is hozott a szektorba a pandémia a megkérdezettek szerint.
Hatékonyabb lett a gyógyszergyártók együttműködése, valamint növekedtek az innovatív terápiák előállítására alkalmas gyártókapacitások is.
A magyarországi válaszadók összességében optimistább válaszokat adtak a többi V4-es ország megkérdezett vállalatvezetőihez képest a változással kapcsolatos dimenziókban: ők jelezték határozottabban, hogy növekedett a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutatók száma, míg azt, hogy a koronavírust követően új gyógyszerellátási láncok épültek ki, a magyarországiak mellett a szlovák válaszadók gondolták leginkább, a gyógyszergyártók közötti együttműködés erősödéséről pedig a lengyelországi válaszadók vélekedtek a magyarokkal együtt a többieknél pozitívabban.
Az innovatív gyógyszeripar nemcsak közvetlen működésén keresztül, hanem közvetetten is hozzájárul a nemzetgazdaságok működéséhez.
A legújabb, innovatív terápiák segítségével az emberek hamarabb visszatérhetnek a munkába,
ami jelentős terhet vesz le az egészségügyi ellátórendszerről, és segíti a gazdaság folyamatos működését. Ezt az összefüggést a V4-es vezetők körében végzett kutatás eredményei is megerősítik: az innovatív gyógyszervállalatok vezetői között teljes az egyetértés abban, hogy az iparág az egészséges munkaerő megtartásával járul hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez, hiszen a korszerű terápiák segítségével teszi lehetővé a megelőzést és a gyógyítást.
Emellett – különösen a hazai és szlovákiai válaszadók – kiemelten fontosnak tartják a klinikai kutatásokat is, amelyek erősítik az innovációt és ösztönzik a nemzetközileg elismert tudás megszerzését, míg a munkahelyteremtést szintén a magyarországi és szlovákiai vállalatvezetők emelték ki leginkább.
Az adófizetés egyértelműen a magyarországi válaszadók számára a leginkább hangsúlyos,
miközben a lengyelországi vállalatvezetők érzik legkevésbé fontosnak a szektor gazdasági hozzájárulása szempontjából.Pozitívumként értékelik a vállalatvezetők, hogy a koronavírus-járvány széles körben egyértelművé tette a gyógyszerinnováció, az egészséges társadalom és az erős gazdaság közötti összefüggéseket. Az új terápiák jövőbeni támogatása elengedhetetlen nemcsak az egészségügyi rendszer és általában az emberek egészségének biztosítása, hanem az erős és stabil gazdaság megteremtése miatt is.