Fantasztikus álruhákban verte át a fél világot egy apró termetű magyar szélhámos

Sterk Nándor hagyományos kínai öltözetben

Valószínűleg kevesen hallottak a múlt század elejének egyik legismertebb, világjáró magyar szélhámosáról, egy mindössze 150 centiméter magas, szemüveges emberkéről, aki a fél világot átverte. Az Újságmúzeum.hu segítségével készült cikkünkből többek között kiderül, hogy egyik bevált módszere az volt, hogy híres portréfestőnek adta ki magát, majd az előleggel azonnal lelépett. De számtalan más trükkje is volt Sterk Nándornak, aki számtalan álruhával rendelkezett és több álnevet is használt. Nem mellesleg világjárásairól élvezetes, akár irodalmi mércével is mérhető útinaplót vezetett.

Számtalan embert átvert, és nem csak Magyarországon, hanem később Európára, azután más földrészekre is kiterjesztette a tevékenységét: Indiában, Kínában, Japánban és Egyiptomban is voltak károsultjai.

Nagyon fiatalon kezdte a szélhámoskodást

Rengeteg arca, vagy inkább álarca volt, előfordult, hogy beduin főnöknek adta ki magát, amikor pedig 1908-ban Budapesten letartóztatták, idős kínainak volt maszkírozva.

A mai Románia területén található Perjámoson született 1876-ban, szegény munkáscsaládban. Egészen fiatalon, 22 évesen Budapestre költözött, ám a bűnözői véna hamar előjött belőle.

Egy kereskedőcégnél volt gyakornok, és egy szép nap 500 forintot elemelt a kasszából. Nem úszta meg azonban a félrelépést, és hat hónap börtönre ítélték.

Sterk Nándor hagyományos kínai öltözetben Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár/Tolnai Világlapja

Miután letöltötte a büntetését, máris újabb svindlin kezdte törni a fejét. A vasútnál helyezkedett el, ahol

azt híresztelte, hogy Jellinek Henrik, a közúti vaspálya társaság igazgatója a nagybátyja, ezért az eredeti árnál jóval olcsóbban tud vasúti jegyeket szerezni: száz jegyet ígért 20 koronáért.

Sokan bedőltek neki, a pénzt is oda adták, ám Sterk szőrén-szálán eltűnt. Ekkor megúszta a felelősségre vonást, később azonban három évre börtönbe került.

Tíz álnevet használt a világ különböző tájain

A kiszabadulása után elhagyta Magyarországot, és előbb Európában folytatta "áldásos" tevékenységét, majd egy időre Indiába, Bombay-be (ma Mumbai) tette át a székhelyét. Trükkje egyszerű volt, ám annál hatásosabb.

Kezdetben Kovács Ágoston, híres miniatűrfestőnek adta ki magát, majd Lábay János festőművészként mutatkozott be.

Soha életében nem volt ugyan ecset a kezében, ám ez nem jelentett akadályt a számára, az átvert műkedvelőknél tetemes előlegeket vett fel, aztán meglépett a pénzzel.

A Magyar Földrajzi Múzeum épülete a múlt század elején, a jobb felső sarokban Sterk Nándor fotója a Tolnai Világlapjából:

A következő úti cél Kína volt, majd Japánban is csalásokat követett el. Az ebből befolyó összegekből kitűnően élt, elegáns ruhákban járt, de jellemrajzának egy újabb érdekes fejezete, hogy mindeközben szorgalmasan dokumentálta az utazásait. Részletes útinaplójában például már-már irodalmi szinten írta le a kínai útja során tapasztalt látványt, amikor csónakokra eszkábált fabódékban nyomorgó kínaiak ezreivel találkozott.

A „karrierje" során tíz álnevet használt, Törökországban például a Magyar Nemzeti Múzeum titkárának adta ki magát, és vett át értékes festményeket azzal az ürüggyel, hogy a múzeum értékesíti őket.

Persze nem így történt, mert Sterk adta el a képeket, a befolyó hasznot pedig zsebre vágta.

Festőpaletta, ecsetek és néhány tubus festék - ezek voltak Sterk Nándor átveréseinek legfontosabb eszközei:

1908-ban aztán ismét lesújtott rá a törvény szigora: Budapesten tartózkodott, amikor a rendőrség Indiából kapott jelzést, hogy korábban ott is átvert embereket.

Nyomozni kezdtek utána és amikor letartóztatták, éppen egy idős kínainak volt maszkírozva.

A lakásán pedig számtalan álruhát találtak. Végül 1910-ben még két év büntetést sem kapott, mert a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy súlyos tüdővészben szenved.

Egyik pillanatról a másikra eltűnt a világ szeme elől

Gyorsan felépült azonban a betegségből, és 1911-ben már Münchenben, Winkler József porcelánfestőnek kiadva magát, egy dúsgazdag hölgyet vert át, méghozzá egy újabb trükkel. A dáma igazgyöngyökkel kirakott táskáját ugyanis nem az általa beígért vevőjelölthöz vitte, hanem egyenesen a zálogházba.

Négy évvel később újra lebukott az akkor már 39 éves szélhámos. Az okozta a vesztét, hogy a Pester Lloyd nevű újság tollforgatóit szédítette azzal a sztorival, hogy ő valójában egy festő, akit Párizsban kiraboltak és pénzre van szüksége. A dörzsölt újságírók azonban nem vették be a mesét, feljelentették, a rendőrség pedig Maglódon elkapta Sterket, aki akkor a változatosság kedvéért éppen Neumann Károly minisztériumi hivatalnok "szerepében" akarta rászedni a helyieket.

A korábbi csalásaiért ismét börtönbe került, és ettől kezdve már nem sokat tudni róla, csupán annyit, hogy 1920-ban szabadult.

A további életéről már nem írtak a lapok. Akkoriban Trianon volt a legfontosabb téma országszerte, Sterk Nándor, a századelő világjáró szélhámosa már alig érdekelt valakit. Ekkor pedig mintha egyik napról a másikra elvágták volna ennek a hihetetlenül agyafúrt, de egyben rendkívül arcátlan csalónak a történetét.