Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bizakodóak lehetünk, mert a magyar vidék egyre erősödő életjeleket mutat, és amely irányba most elindultunk, azt nem túlzás történelmi lehetőségnek tekinteni.
Egyre többen választják a vidéki életet, meglátják benne a boldogulás lehetőségét: tavaly a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból pedig 2600 honfitársunk költözött el, mindeközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak egy természetközelibb életforma felé.
A kormányzat és az agrártárca is felismerve ezt a tendenciát, minden eszközével segíti a vidéki, kisvárosi, falusi és tanyasi életminőség javítását, amihez nélkülözhetetlen a közszolgáltatások fejlesztése, a kisvállalkozások, gazdálkodók támogatása.
Ez az első lépés ahhoz, hogy a vidék szónak visszaadjuk az eredeti értelmét, ezzel méltó rangját, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Fontos, hogy a vidékre ne úgy gondoljunk, mint a város ellentétpárjára, és ne is úgy, mint kiszolgáló egységére, hanem úgy, mint nélkülözhetetlen partnerre, egy stabil hátországra.
2010 ebből a szempontból fordulatot hozott, mert az azóta hivatalban lévő polgári-nemzeti kormány gondolkodásának középpontjában mindig is egy kiegyensúlyozott, a főváros-vidék funkcionális munkamegosztásán alapuló Magyarország állt.
Azt is világosan kell látni, hogy a vidék nem egy homogén struktúra. Aprófalvaktól kezdve közepes településeken át nagyobb városok alkotják; gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek; védett természeti tájegységek; mezőgazdasági területek alkotják.
Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása. A bizottságba olyan tapasztalt emberek kerültek, akik különböző szempontokat, érdekeket tudnak becsatornázni a vidékfejlesztési források elosztása során is.
A harminc éve történt rendszerváltás és annak eredményei mellett minden hibája hosszú időre meghatározta, és még ma is meghatározza fontos gazdasági és társadalmi folyamatok alakulását. Egyes ilyen folyamatok vidéken még érezhetőbben befolyásolják a gazdasági állapotokat. A hazai feldolgozóipar 1990-es privatizációja után az új tulajdonosi kör egy jelentős része nem gondolkozott hosszú távon az itt rejlő lehetőségekben. A magyar agrárium ennek következtében nyersanyag-előállítóvá lépett vissza, amellyel radikálisan csökkent a jövedelmezősége. De a kiskereskedelmi szektor nagy része is kikerült a hazai tulajdonosok kezéből. Ezeket rendezni kell ahhoz, hogy a vidék gazdasága megerősödjön, és biztosítani tudja azt az önállóságot, jövedelemtermelő képességet, ami tartósan helyreállítja a vidéki életforma alapjait.
Nem arról van szó, hogy a vidék ne akarna ezen érdemben változtatni, hanem sokkal inkább arról, hogy az eszközei megvannak-e erre.
A vidéki polgároknak az a természetes igényük, hogy ugyanabban a közegben éljenek, lakóhelyükön, szülőhelyükön élvezhessék a megszokott értékrendjüket, a pezsgő kulturális életet, a számukra fontos közösségi élményt – tehát helyben boldoguljanak.
Ehhez arra van szükségük, hogy elérhetővé váljanak bizonyos, korábban nehezen elérhető szolgáltatások, ügyintézési, egyéb lehetőségek. Ezen a területen nagyon komoly előrelépések történtek az elmúlt évtizedben. Azonban van egy másik, nem kevésbé fontos feltétele a vidéki Magyarország fennmaradásának. A kiszámítható jövő, a biztos megélhetés, a helyi vállalkozások, családi gazdaságok jövedelmezősége, ami megfordíthatja a vidék kiüresedését, de végső soron akár vonzóvá is teheti a kisebb közösségeket a kiegyensúlyozott családi élet ígéretével.
A tárca ezért különösen nagy figyelmet fordít a családosokra, családi gazdálkodókra, őstermelőkre, mind adókedvezményekkel, az adminisztráció egyszerűsítésével és támogatásokkal segítjük őket.
Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Az ország teljesítménye már lehetővé teszi, hogy új alapokra helyezzük a vidékfejlesztést. Nem túlzás azt kijelenteni, hogy elszalaszthatatlan lehetőséget jelentenek a magyar vidék számára az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80 százalékkal kiegészített, 4 265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források. Nincs Európában hasonlóan magas arányú nemzeti társfinanszírozás.
A kormány e döntésével megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható összeg nagysága, így a hosszabb távú jövőt is meghatározó fejlesztéseket vagyunk képesek a helyi vállalkozásokban ösztönözni.
Főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez csak az 50 százalékos támogatási része a projekteknek, ehhez jön még a projektgazdák által előteremtett önrész, amely így duplázva még magasabb értéket képvisel.
Amire nekünk nagyon oda kell figyelni az az, hogy ezzel a tekintélyes mennyiségű forrással maradandó hatást érjünk el, amiben szerencsére partnereink a gazdálkodók. Őket kell segítenünk olyan pályázatok kiírásával, amelyek alapvetően arra ösztönzik őket, hogy jövőbe mutató, technológiailag előre vivő fejlesztéseket valósítsanak meg. Így biztosan jól járnak akkor, amikor az 50%-os önerőt melléteszik egy-egy projekt finanszírozásának akár hitel, akár saját forrás formájában.
Az agrárgazdaság és az élelmiszeripar is komoly fejlődésen megy keresztül. Ha rövid távon biztosítani tudjuk a további fejlődéshez szükséges erőforrásokat, legyen az financiális vagy igazgatási, szabályozási segítség, akkor 5 éves távlatban már látványos megújulásnak lehetünk tanúi. Az
Agrárminisztérium kiemelt feladata az elkövetkező fél évben a 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika alap- és végrehajtási rendeleteiről szóló uniós tárgyalásokon a magyar érdekek következetes és hatékony képviselete, valamint a magyar intézkedéseket tartalmazó KAP stratégiai terv véglegesítése és az Európai Bizottság felé való benyújtása.
A törekvéseink kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészt a szemünk előtt zajló negyedik ipari forradalom hatása alól az agrárium sem vonhatja ki magát. A digitális technológia alkalmazása és a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti a következő fázisát a mezőgazdaság fejlődésének. A technológiai modernizáció így elkerülhetetlen, amiből az következik, hogy annak időbeli lefutása dönti el, hogy ebből versenyelőny vagy versenyhátrány keletkezik-e.
Másrészt az ugyan vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdálkodóknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban ha nem vagyunk résen, ez könnyen a versenyképesség rovására mehet. A zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben hozzá fog járulni a zöld átmenethez, ami szintén pluszerőforrásokat kíván.
Ha mindaz a fejlesztés megvalósul, amit a mostani átmeneti években és 2023 után tervezünk ezekből a forrásokból, akkor számításaink szerint 46 százalékkal emelkedhet a mezőgazdasági és élelmiszeripari kibocsátás.
Erről is, és a vidékfejlesztés számos más aspektusáról is termékeny szakmai diskurzus várható a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. rendezésében megvalósuló Vidék Konferencia 2021. november 4-i eseményén. Bízom benne, hogy minél többen találkozhatunk és megvitathatjuk a vidéket érintő aktuális kérdéseket, felvetéseket.
Online regisztrációs link elérhető itt.
Szerző: Nagy István agrárminiszter
