Összeomlóban egy ország bankrendszere, ebbe pedig az egész világ beleremeghet

Az afgán bankrendszer esetleges összeomlásának súlyos következményeire figyelmeztetett az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A jelentés összeállítói kiemelték, hogy a kereskedelmi bankrendszer legalább részleges védelme a humanitárius programok folytatásának is az egyik előfeltétele.

A bécsi székhelyű szervezet által készített jelentésben leszögezik, hogy egy esetleges összeomlás esetén akár évtizedekbe is beletelhet, mire sikerülne helyreállítani az ázsiai ország bankrendszerét, különös tekintettel a nemzetközi befektetők megrendült bizalmára.

Az Origo is beszámolt róla korábban, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomátvételét követően az ország pénzszűkébe került. A 2001-ben elűzött tálibok újbóli kormányrúdhoz kerülését és a megalakult iszlamista kormányt azonban a nemzetközi közösség csalódással fogadta, leginkább el sem ismerve annak legitimitását.

Az EU és az Egyesült Államok, hogy nyomást gyakoroljanak a tálibokra - azok humanitárius ígéreteinek betartatása érdekében - korlátozták az országba irányuló segélyeket, és befagyasztották a külföldön lévő afgán jegybanki tartalékokat.

Washington az afgán központi bank 9,5 milliárd dollárját (3111 milliárd forint) zárolta, az afgán költségvetés háromnegyedét finanszírozó nemzetközi segélyek pedig leálltak.

Ebből fakadóan a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztán gazdasága összeomlott, a helyi pénz, az afgani leértékelődött, az állam pedig elegendő pénz hiányában hamarosan elveszítheti fizetőképességét.

Összegezve, az új rezsimnek jelenleg csak az ország összes nemzetközi tartalékának mintegy 0,1-0,2 százalékához van hozzáférése. A politikai zűrzavar hatására hirtelen megugrott infláció az élelmiszerárakat is a magasba lökte, ráadásul az országot aszály is sújtja, amely tönkretette a búzatermés nagy részét. A szélsőséges tálibok kétségbeesve próbálnak megoldást találni, nemrégiben például betiltották a külföldi pénzek használatát, és a likviditási válság miatt korlátozták a számlatulajdonosok pénzfelvételét is.

Egy tálib harcos áll a kabuli piactéren egy cukornádlevet árusító kioszk mellett Forrás: AFP/Hoshang Hashimi

Az Egyesült Nemzetek Szervezet (ENSZ) legutóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a hiteleket visszafizetni képtelen emberek számának megugrása, a betétállomány csökkenése és a készpénzlikviditási válság hónapokon belül akár a pénzügyi rendszer teljes összeomlását okozhatja, amely egyúttal a kis- és középvállalkozások ellehetetlenülését is jelentené.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tálibok hatalomátvétele óta többször is hangsúlyozta, hogy

Afganisztán gazdasága az összeomlás szélén áll, ami valószínűleg tovább fokozza a menekültválságot, ezzel pedig újabb migrációs válság elé nézhet a világ.

Afgán menekült nők és gyermekeik állnak ideiglenes sátraik előtt Lahore külvárosában Forrás: AFP/Arif Ali

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései szerint az afgán gazdaság akár 30 százalékkal is gyengülhet 2021-ben és 2022-ben, ez pedig milliókat taszíthat mélyszegénységbe, ennek következtében pedig elkerülhetetlen lehet a humanitárius válság.

Afganisztán gazdasági problémái ráadásul súlyos hatással lehetnek majd a közeli Törökországra és Európa más országaira is, mivel az országot elhagyók nagy valószínűséggel erre indulnak majd.

Az UNDP ezért elkerülhetetlennek tartja a beavatkozást, és az afgán bankrendszer megmentésére tett javaslatai között kiemelte a nemzetközi pénzügyi intézmények tanácsadói szerepének fontosságát, valamint a rövid- és középtávú szükségletekhez megfelelő likviditást biztosító intézkedések, hitelezési konstrukciók és betétbiztosítási rendszerek kidolgozását.