Hazánkban is egyre ismertebb az általánosan elterjedtté váló platformalapú munkavégzés fogalma.
A platformmunka olyan foglalkoztatási forma, amelyben szervezetek vagy egyének egy online platformot használnak azért, hogy más szervezetek vagy egyének számára szolgáltatást nyújtsanak fizetés ellenében.
Korábban az Eurofound a "tömegfoglalkoztatás" kifejezést használta erre a típusú munkavégzésre, de a jelenség megváltozott, és ma már sokkal több feladattípust foglal magába. A platformmunka
jellemzője, hogy a fizetett munkát online platformokon keresztül szervezik,
a munkában három fél jelenik meg: az online platform, a munkavállaló és az ügyfél. Ezen kívül a platformmunka egy szerződéses jogviszony keretében valósul meg, a munkákat feladatokra bontják és a szolgáltatásokat igény szerint biztosítják.
A platformgazdaság növekvő jelenség, az EU-ban dolgozók mintegy 11 százaléka mondta azt, hogy már nyújtott szolgáltatásokat platformon keresztül. A platformmunka online vagy a helyszínen (személyesen) is elvégezhető.
Platformalapú munkának minősül például a hazánkban is sokezer embert foglalkoztató futárkodás is,
ehhez kapcsolódóan készült egy új, 24 európai ország bevonásával összeállított kutatás.
Több mint 16.000 futárszolgálatot ellátó megkérdezett válaszát elemezték a Copenhagen Economics kutatásában, amely rámutatott, hogy
a futárok számára a rugalmasság a legfontosabb indok
(67 százalék), ami miatt futárkodással foglalkoznak, vagyis az, hogy akkor és úgy dolgozhatnak, amikor és ahogyan akarnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy a futárok nagy részének (72 százalék) a platformalapú munkavégzés egy kiegészítő tevékenység, 34 százalékuk tanulóként vállal futárkodást, további egyharmaduk (34 százalék) pedig teljes vagy részmunkaidős munkájából származó jövedelmét egészíti ki a házhozszállítással.
A jövedelmüknek átlagosan csak a fele (54 százalék) származik a platformmunkából, és átlagban heti 23 órát dolgoznak futárként, ehhez azonban elengedhetetlen az a rugalmasság, amivel szabadon meg tudják választani a munkaidejüket és a munkaórák számát. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a futárok többsége (69 százalék) inkább a rugalmasságot helyezné előtérbe a fix munkaidővel szemben még akkor is, ha utóbbi akár 15 százalékkal magasabb jövedelmet eredményezne.
A tanulmány szerint, ha a független platformmunkát egy kevésbé rugalmas foglalkoztatási modell váltaná, ahol a munkaidőt nem a futárok, hanem a munkát adó vállalatok határoznák meg előre, 100-150.000 fő közötti futár lenne kénytelen feladni a kézbesítői munkát, mely idővel akár 250.000-re is emelkedhetne, ha több órát kellene dolgozniuk, mint amennyit jelenleg tudnak.
A tanulmány továbbá megállapítja, hogy
Európa-szerte akár 75.000 futár teljesen kiszorulhatna a munkából, ha a mostani keretek megváltoznának,
ami akár 800 millió euró bevételkiesést jelentene a futárok számára.
Niklas Östberg, a hazánkban működő foodpanda anyavállalata, a Delivery Hero alapítója és vezérigazgatója elkötelezett híve a legoptimálisabb megoldás megtalálásának. A kutatás kapcsán elmondta:
"Az európai házhozszállítási ágazat képviselőiként együttműködünk a politikai döntéshozókkal, az érdekvédelmi szervezetekkel és a futárközösséggel.
Biztosítjuk a platformalapú munkavégzésben érintettek védelmét és biztonságát, valamint méltányos díjazását anélkül, hogy veszélyeztetnénk a rugalmasságot, amelyet ők a legjobban értékelnek."
Amellett, hogy több mint 375.000 munkalehetőséget kínálnak, az ételkiszállítási platformok hozzájárulnak az európai gazdaság szélesebb értelemben vett fejlődéséhez is. 2020-ban a fogyasztók 19,4 millió megrendelést adtak le hetente Európában. Ez alapján pedig a tanulmány megállapítja, hogy
2020-ban az ételkiszállítási ökoszisztéma mintegy 20 milliárd eurós bevételt generált a futárok, a platformok és az éttermek számára az EU-ban.
"Ez az első alkalom, hogy ilyen nagyszámú futár megkérdezésével, ráadásul országokon átívelve készült kutatás a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos nézeteikről, és arról, hogy mi történne, ha ezt korlátoznák. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb futár számára a rugalmasság a legfontosabb a mindennapok során, mivel a kézbesítői munka kiegészítő tevékenységet jelent a tanulmányok vagy más munkák mellett számukra.
Ha pedig ezt a rugalmasságot elvennék, azzal futárok tizezreit riasztanák el Európa-szerte a munkától, és jelentősen csökkenne ezzel a platformmunkából származó jövedelem is.
Ez pedig nemcsak nekik, de a fogyasztóknak, a helyi vállalkozásoknak és a tágabb értelemben vett európai gazdaságot is károsítaná" – mondta el Dr. Bruno Basalisco, a kutatást végző Copenhagen Economics igazgatója.