Dohányos nemzet a magyar, és ez bármennyire is közhelyes megállapításnak tűnik, számos fontos következménye van, mind gazdasági, mind egészségügyi, mind társadalmi szempontból. Míg a dohányfogyasztás kultúrája mélyen ivódott bele többek között a magyar társadalomba is, addig manapság már lényegében nincs vita arról, hogy a dohányipari termékek károsan hatnak a fogyasztókra, ezen túl pedig számos ponton terhelik az egészségügyi ellátórendszert a dohányosoknál jelentkező feladatok, és a nem dohányosokkal való társadalmi élet is számos neuralgikus pontot rejt magában.
Magyarországon a 15 évnél idősebbek 28 százaléka dohányzik, ami magasabb az EU-s 24 százalékos átlagnál
– ismertette az Eurostat adatait Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató vezérigazgatója az esemény nyitóelőadásában.
Ennek pedig – emelte ki a Kenyeres Kinga – célszerű lenne csökkennie. A dohányzásnak persze komoly társadalomtörténeti vonatkozásai vannak, nem lehet elvárni, hogy a dohányipar termékeiről egyik pillanatról a másikra lemondjanak az emberek. Ezért fontos az eseményen ismertetett kutatás és annak eredményei, melyek a dohányzás úgynevezett alternatív termékkínálatáról szólnak, és elsősorban azt mutatják be, hogyan vélekednek ezekről a fogyasztók.
Lényeges, hogy erre a kérdésre tudományos megalapozottságú választ találjunk, mivel ezek a termékek általában jóval kevésbé károsak, mint a hagyományos dohányipari termékek. Így ha ismerjük azt, hogyan vélekednek azokról a fogyasztók, könnyebben tudunk akár piaci stratégiát is alkotni azokkal kapcsolatban
– fejtette ki a vállalat vezérigazgatója.
Ez már csak a fent ismertetett adatok tükrében is lényeges – és erre a workshop két további programpontja is visszacsatolásokat adott.
A kérdés persze nem az, hogy az alternatív termékek károsak-e úgy, mint a dohányipar hagyományos termékei, és a kutatásban nem is a termékek jellegzetességeiről van szó. Hanem arról, milyen hozzárendelésekkel, vélekedésekkel, fogyasztói szokásokkal viseltetnek az alternatív termékek iránt a fogyasztók. Végső soron ezen információk alapján lehet azt pontosan meghatározni, milyen szerepük lehet a termékeknek kevésbé káros fogyasztói gyakorlatok kialakulásában – erről már Dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója beszélt. A kutatás vezető szakembere elmondta:
eredményeik azért is lényegesek, mert ezek birtokában pontosabban lehet a fogyasztók magatartására hatni, úgy, hogy nyilván nem lehet kitűzni azt az ideáltipikus célt, hogy mindenki azonnal tegye le a cigarettát.
Dr. Pillók Péter és munkatársai kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt dolgoztak, a kutatás módszertanát a vezető szakember részletesen ismertette előadásában. A kvantitatív, azaz a mennyiségi kutatási alapsokaságban a férfiak aránya 47 százalék, a nőké 53 százalék volt.
A kutatók három nagy alternatív termékcsoport lakossági percepcióját vizsgálták:
Elenyésző arányban képviseltették magukat más típusú termékek a kutatásban résztvevők válaszai szerint.
Egy ilyen rétegzett kutatásban természetesen nagyon sok részletre figyelnek a kutatók, és ahogy Dr. Pillók Péter elmondta, jóval nagyobb adattartalom áll az eredmények mögött, mint amit az ismertetés időkeretében megmutatni tudnak. Azonban a közölt megállapítások is számos tanulságot hordoznak.
Az egyik az – használva a megfogalmazást –, hogy a legkevésbé valószínűsíthetően a budapesti, illetőleg a nagyvárosi, magasabb iskolai végzettséggel bírók fogyasztanak nikotint, és a kérdőíves adatfelvétel szerint életkor alapján a 60-65 éveseknél van erre kisebb esély. Emögött az arány mögött persze – teszi hozzá a kutató – ott állhat az, hogy e korosztály tagjai között csekélyebb mértékű lehet az internethasználat, így a kutatásban is kisebb arányban jelentek meg.
A három nagy alternatív termékcsoportból kitűnik az e-cigaretta, itt a válaszadók közel harmada vélte úgy, hogy mélyebb, alaposabb ismeretekkel rendelkezik ezen terméktípusról, ami egyébként a dohányos férfiak körében népszerűbb. Ugyanakkor mind a dohányosok, mind a nemdohányzók körében a nikotinpárna volt a legkevésbé ismert, 75-71 százalékban, amit a hevítéses termékek követtek, ezekről a kutatásban résztvevők 42, illetve 24 százaléka nyilatkozott így e két csoportban. Az e-cigarettártól 30-29 százalék ugyanezek az arányok.
Az igazán izgalmas eredmények persze akkor rajzolódnak ki, amikor a kutatás a dohányzókra fókuszál, akik a kutatási minta 80 százalékát adják.
Ezeken belül 14 százalékot képviselnek azok, akik – akár egymással fedésben is – választanak a három alternatív terméktípusból. Közöttük is élen járnak a diplomások, akik körében 7-8 százalékkal magasabb az alternatív termékeket választók aránya, mint az alapsokaság esetében – ismertette Dr. Pillók Péter. A kutatók vizsgálataikkal kitértek arra is, milyen előnyöket és hátrányokat jelöltek meg a dohányosok az alternatív termékeknél, ez szintén fontos információ akkor, ha a „kevésbé káros" irányba terelné a piac és az egészségügy is a már nikotinfogyasztókat.
Miért fontos mindez? Azért, amit a helyszínen elhangzottak alapján a bevezetőben megfogalmaztunk, és amire a vezető kutató előadásában vissza is tért.
A fő kérdés, hogy a dohányosok körében milyen arányban vannak azok, akik nyitottak a váltásra az alternatív termékek irányába"
– jelentette ki Dr. Pillók Péter. A kutató ismertette, ezt a kérdést is rétegzetten vizsgálták, többféle választási lehetőséget kínálva. Az egyik fő eredmény szerint a nikotinfogyasztók 33 százaléka nem nyitott a váltásra, 51 százalékuk viszont igen. Látványos volt itt is a korcsoportonkénti megoszlás, ugyanis a kutatás eredménye szerint minél fiatalabb valaki, annál szívesebben váltana alternatív termékre.
Ezen a ponton Dr. Pillók Péter saját jelzése szerint is kutatásuk egyik legfontosabb következtetését fogalmazta meg: a nikotinfogyasztókat a felmérés eredményei szerint
akkor lehetne hatékonyabban az alternatív termékek felé terelni, ha megfelelő mennyiségű és hiteles információval látnánk el a már dohányosokat ezekről a termékekről.
Ezt pedig a megfelelő árak, valamint a hagyományos dohánytermékek és alternatív dohánytermékek közötti árszakadék megtartásával lehetne segíteni.
Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a korábban fennállt, ám megszüntetett dohányos előnyöket, például a zárt helyen dohányzást – fogalmaz a kutató – nem szabad visszaadni az új termékeknél sem.
Az pedig – emelte ki Dr. Pillók Péter – hogy a fiatalok körében nagyobb nyitottság tapasztalható, magyarázható azzal is, hogy a fiatalabb generációk tagjainál már markánsabban van jelen a környezet védelme iránti igény, ami a nikotinfogyasztásnál is szempont.
Mindennek jelentőségére a kutató azzal is rámutatott, hogy meglepő módon a dohányzás kérdésében szakértőként érintettek sincsenek mindig tisztában az alternatív termékek sajátosságaival. Nincs is mindig egyetértés körükben arról, mennyire hatékony eszközei ezek a termékek a leszoktatásnak, de abban azért nincs nagy vita: összességében kevésbé károsabbak, mint a dohányipar hagyományos termékei.
"Az alternatív dohányipari termékek áttörése várat még magára" – összegezte az eredményeket a kutató –, azok reális célcsoportjai azok lehetnek, akik eredményeik szerint nyitottak a váltásra. A már említett óvatosság mellett arra is ügyelni kell, hogy e termékekre nem szokhatnak rá azok, akik egyébként képesek lennének abbahagyni a hagyományos nikotinfogyasztást. Bárhogy is – emeli ki Dr. Pillók Péter – a folyamat sikerében a hiteles információátadás elengedhetetlen.
Azt, hogy a dohányzásnak milyen sok társadalmi, kulturális és egészségügyi vonatkozása van, jól mutatta, hogy több diszciplína képviselője reflektált számos gondolatra az előadásból, illetve fejtette ki szakmai véleményét a kérdésről.
Az elhangzottak közül talán nem indokolatlan azt megnevezni, hogy a szakértők egyetértettek abban, hogy az alternatív eszközök végső soron az ártalomcsökkentés hatékony eszközei lehetnek.
Emellett van más jó hír is.
Bereczki Enikő generációs szakértő például arról beszélt, hogy az életkori sajátosságok valóban nagy jelentőséggel bírnak a dohányzási szokásokban, például a koronavírus-járvány hullámainak lecsengésével sokan a fiatalok közül hajlamosak „elengedni magukat". Ez azonban – jelezte a szakértő – nem tart örökké, a szokások nem feltétlenül állandósulnak. Sőt: az adatok szerint 10 év alatt csökkent azon fiatalok száma, akik napi szinten fogyasztanak dohányterméket.
A fiatalokat más-más csatornán kell elérni, nem ugyanúgy tudjuk őket megszólítani, mint az időseket. Erre pedig muszáj odafigyelni a prevenciónál"
– mondta Bereczki Enikő annak kapcsán, hogy mérhetően és igazoltan átalakultak a fiatalok média- és információfogyasztási szokásai, összevetésben mondjuk a Ratkó-generáció tagjaiéhoz képest.
Abban persze nincs vita, hogy a dohányzást vissza kell szorítani. Különösen úgy nem, hogy most már tudjuk, a dohánytermékekben mintegy 4000 különféle anyagot lehet elkülöníteni, ezek pedig jelentős része kártékony – erről már Dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója beszélt. Az egészségügyben – hangsúlyozta a főigazgató – sokszor már csak betegen találkoznak a dohányosokkal, akik akár a fogyasztási szokásuk következtében végzett szív- vagy érrendszeri beavatkozás után is meglepően nagy arányban szoknak vissza. Közben pedig sokan nem látják át, hogy a dohánytermékekben lévő káros anyagok sokszor csak évtizedes távlatban fejtik ki hatásukat.
„De mi van az alternatív termékekben? Milyen hatásokkal bírnak? Ezt most még kevésbé tudjuk. Márpedig a tudást oda kell majd rakni a fogyasztók elé, ha hatást akarunk elérni" – mondta Dr. Toldy-Schedel Emil.
Azt a kérdést ugyanis egyetlen szakember sem vitatta, hogy mint megannyi más, úgy a dohányzás is függőségi kérdés.
Sőt, a nikotinfüggés háttere is meglehetősen komplex jelenség, amit nem lehet leegyszerűsíteni – emelte ki Dr. Arnold Petra, az MTA-BCE Társadalomtudományi Kutatócsoportjának munkatársa, devianciakutató.
A szakértő szerint
a társadalomtudományban a dohányzás is éppúgy deviancia, és a dohányosok kisebb része csak, aki szociális dohányos.
De azt is figyelembe kell venni – hangsúlyozta –, hogy az alternatív termékeknél is érvényesül a generációs hatás, a mostani generációknál pedig – melyek tagjai számára az elektronikai készülékek már természetesek – a „kütyühatás" egyes alternatív termékeknél.
Bereczki Enikő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok nyitottsága ezért kétélű: befogadóbbak a kevésbé ártalmas termékekkel kapcsolatban, de ugyanakkor csökken az e-cigarettát kipróbálók életkora. Az alternatív termékek – fűzte hozzá Dr. Arnold Petra – pedig nem segítenek a függőség okainak feltárásában.
Abban az esetben viszont, ha ezeket ártalomcsökkentési eszközöknek tekintjük, úgy a velük kapcsolatos fogyasztói percepció ismerete segíthet kialakítani a piaci stratégiát, vagy a megfelelő dohányprevenciós eljárásokat úgy, hogy egyébként ezekre a termékekre se szokjanak rá a leginkább veszélyeztetett fogyasztók. Ennek a tanulságnak a megértésében is fontos a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. kutatása. A dohányosoknak pedig – ebben egyetértettek a Dr. Pillók Péter vezette kerekasztal-beszélgetés résztvevői – valódi alternatívát jelenthetnek a termékek.