Mekkora volt Salamon király vagy Dzsingisz kán vagyona?

Dzsingisz kán 2008-ban készült szobra

Ha a világ leggazdagabb embereire gondolunk, olyan nevek jutnak eszünkbe, mint Bill Gates, Jeff Bezos vagy Elon Musk. Néha tehát hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy az ipari forradalom előtt is voltak bőven „milliárdosok", akik elképesztő, időnként szinte hihetetlen vagyonokkal rendelkeztek. Egy összesítésből kiderül az is, mekkora lehetett valójában Salamon király kincse vagy mekkora vagyont halmozott föl Dzsingisz kán.

Hódító Vilmos (1028-1087)

A „Hódítóként" ismert I. Vilmos Anglia első normann királya volt. Normandia meghódítása pedig a vagyongyarapodásához is jelentősen hozzájárult, mivel ezzel jelentősen ki tudta terjeszteni a királyi földbirtokokat.

Hódító Vilmos az unokaöccsét is a történelem leggazdagabb emberei közé emelte Forrás: Hemis via AFP/MATTES René / hemis.fr/Mattes Rene / Hemis.Fr

Vilmos egyébként rendszeresen adományozott földeket a leghűségesebb támogatóinak és szövetségeseinek. A földvagyont pedig olyannyira megnövelte, hogy ezzel be is került a történelem leggazdagabb személyei közé. A becsült összvagyona (mai értéken) 228 milliárd dollár lehetett.

Alan Rufus (1040-1093)

A Vilmos által kiosztott földek egyik legnagyobb kedvezményezettje a saját unokaöccse, Alan Rufus volt. Rufus olyannyira jókor volt jó helyen, hogy fel tudott kerülni a történelem leggazdagabb embereinek toplistájára.

Nemcsak támogatta Vilmost, de leverte a szászok felkelését, ami után a király Richmond első lordjának nevezte ki.

Richmond pedig a normann angliai térség egyik legfontosabb hűbérbirtoka volt, és a 250.000 hektáros méretével hatalmas vagyont jelentett Rufus számára.

Akkorát, hogy a csúcson Rufus személyes vagyona (mai értéken) elérte a 195 milliárd dollárt, ami a korabeli angliai GDP mintegy 7 százaléka volt.

I. Sen-cung (1048-1085)

Szung Sen-cung kínai császár a Szung-dinasztia elképesztően erős és gazdag uralkodója volt, akinek idején a Kínai Birodalom komoly reformokon ment keresztül.

I. Sen-cung komoly reformokat hajtott végre a Kínai Birodalomban Forrás: Wikimedia Commons/National Palace Museum, Taipei

A császár vagyona elsősorban a technológiai innovációkból származott, illetve a kiugróan hatékony adószedésből. A Szung-dinasztia idején a kormányzat rendkívül központosított volt, aminek következtében a császár jelentős hatalommal bírt a gazdaság egésze fölött.

Emellett a Szung-dinasztia idején használtak először lőport, és Kína élen járt a papírpénz használatában is.

A császár összvagyonát nehéz pontosan felmérni, de a becslések szerint a kor globális GDP-jének 25-30 százaléka fölött rendelkezett.

Dzsingisz kán (1162-1227)

A legendás Dzsingisz kán valószínűleg minden idők leghíresebb hódítója és katonai stratégája volt. Uralkodásának csúcsán a Mongol Birodalom területei Kínától Európáig húzódtak, lefedve ezzel a Föld teljes szárazföldi területének mintegy 22 százalékát.

Dzsingisz kán 2008-ban készült szobra Forrás: Wikimedia Common/Korzhev Ivan

Érdekesség, hogy a nagy uralkodó soha nem építtetett magának palotát, templomot vagy sírhelyet, de még házat sem. A vagyonának jelentős részét szétosztotta a katonái és a családja között.

Mindazonáltal ha csak a földterületek értékét nézzük, akkor mai értéken a becsült vagyona elérte az 1000 milliárd dollárt.

I. Músza (1280-1337)

Timbuktu királyának állítólag akkora vagyona volt, hogy azt a kortársak szerint „le sem lehetett írni".

Músza nyugat-afrikai birodalma valószínűleg a világ aranykitermelő területe volt, egy olyan időszakban, amikor az arany iránt elképesztően nagy volt a kereslet.

Bár elég nehéz Músza vagyonát kontextusba helyezni, egyes történészek szerint ő lehetett a történelem valaha élt leggazdagabb embere.

Egyesek szerint I. Músza lehetett minden idők leggazdabb embere Forrás: Wikimedia Commons

Egy példa jól mutatja, hogy mégis hogyan kellene elképzelni Músza nagyságát és vagyonát. Amikor zarándokútra indult Mekkába, vitt magával egy 60 ezer fős kíséretet és 12 ezer rabszolgát, akik mindegyike egy közel 2 kilogrammos aranytömböt cipelt. Emellett 80 teve szállított egyenként 22-135 kilogrammos zsákot, tele arannyal.

Érdekesség, hogy Músza tulajdonában annyi arany volt, hogy ezzel önmagában hiperinflációt és valutaválságot okozott Egyiptomban, ahogy áthaladt az országon.

A személyes vagyonát rendkívül nehéz megbecsülni, de a számítások (mai értéken) 415 milliárd dollárra teszik az összeget.

Cosimo de' Medici (1389-1464)

A legendás firenzei Medici-családból Cosimo nemcsak hatalmas vagyonnal, de elképesztő hatalommal is bírt. Noha hivatalosan soha nem indult semmilyen tisztségért, úgy tartották, hogy ő „Firenze királya".
Cosimo vagyonát és hatalmát apja, Giovanni di Bicci alapozta meg, aki megalapított a Medici bankházat, és támogatta a pápaság Rómába való visszatérését 1410-ben. Giovanni később a pápa személyes bankára lett, és az üzleti és bányaipari tevékenységei segítettek megalapozni a Mediciek vagyonát.

A Medici-család arról is híres, hogy négy pápát is adtak a történelemnek, de közben a reneszánsz legnagyobb művészeit támogatták, beleértve olyan legendákat, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo vagy Botticelli. Cosimo de' Medici nettó vagyona (mai értéken) 129 milliárd dollárvolt.

Jakob Fugger (1459-1525)

A Mediciek után a Fuggerek adták Európa legnagyobb bankházát, akik üzleteltek a pápasággal és a Habsburg-dinasztiával is. Jakob Fugger pedig vérbeli üzletember volt. Számos területen volt érdekeltsége, beleértve a bányászatot a bankszektort és a kereskedelmet is.

Egyes történészek szerint Jakob Fugger a világ valaha élt legbefolyásosabb üzletembere volt.

Finanszírozott királyokat, pápákat, háborúkat, és hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburgok Európa legfontosabb dinasztiájává váljanak.

Emellett egy hitelezése közvetett módon hozzájárult Luther Márton tevékenységéhez is, vagyis végső soron még a reformációban is volt némi szerepe. A becslések szerint a vagyona (mai értéken) 277 milliárd dollár lehetett.

I. Akbar (1542-1605)

I. Akbar vagy Nagy Akbar az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója volt, amely magában foglalta az indiai szubkontinens jelentős részét – legalábbis az uralkodása alatt, 1556 és 1605 között.

A birodalom Akbar alatt megháromszorozta a méretét és a vagyonát is.

Egyes gazdaságtörténészek úgy vélik, hogy Mogul Birodalomban az egy főre eső GDP vetekszik az Erzsébet-kori Anglia gazdasági teljesítményével. Ráadásul a Birodalomban volt egy uralkodó osztály, amely olyan extravagáns életet élt, amely maga mögé szorította az európai elitek életmódját.

Nagy Akbar idején virágzott a Mogul Birodalom Forrás: Wikimedia Commons/ Metropolitan Museum of Art

Gazdasági szempontból egyébként a Mogul Birodalom a történelem egyik leghatékonyabb birodalma volt, ha azt nézzük, hogy lakosságarányosan mekkora vagyont halmozott fel.

A becslések szerint az uralkodása csúcsán Akbar a kor globális GDP-jének 25 százaléka fölött rendelkezett.