A Babaváró hitel egy igen kedvező konstrukció, hiszen a legfeljebb 10 millió forint után az első 5 évben nem kell kamatot fizetni. Ez a kedvezmény ráadásul a teljes futamidőre érvényben marad, amennyiben 5 éven belül születne az igénylőknek egy gyereke. Gyakorlatilag az igénylők kamatmentes kölcsönt kaphatnak. A második baba érkezésekor elengedik a tartozás 30 százalékát, a harmadik gyerek születésekor pedig a teljes fennálló hitel támogatássá alakul át.
Mindezek mellett
az egyik legnagyobb előnye a konstrukciónak, hogy lakásvásárlásnál jelentős részben helyettesítheti az ingatlan megvételéhez szükséges minimális önerőt.
(A hitelösszeg 75 százaléka lehet önerő.) Ez akkor kiemelten lényeges, ha a vásárláshoz az igénylőknek lakáshitelre is szükségük lenne.
Ráadásul felröppent egy olyan hír is, hogy a jövő évtől a Babaváró már teljes egészében önerő lehet, vagyis egy az egyben helyettesíthetné a vevők saját megtakarítását. A Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent vezetői körlevele alapján azonban
a Babaváró önerőként történő felhasználásának szabályai érdemben nem változnak meg.
A lakásvásárlási célra igényelt Babaváró összegének 75 százaléka támogatásnak, míg 25 százaléka jelzáloghitelnek tekintendő. Ez abban az esetben lényeges, ha a vevők lakáscélú jelzáloghitelt is igényelnének a vásárláshoz.
A szabály az alábbi esetekben érvényes:
Ezek a szabályok továbbra is igen kedvező lehetőséget jelentenek a lakásvásárlást tervező fiatalok számára.
A feltételeket a Bankmonitor szakértői egy példán keresztül szemléltetik:
(Természetesen a hitelösszeg meghatározásakor a jövedelem nagysága is nagyon fontos, ugyanis a fizetésnek el kell bírnia a hitelek törlesztőrészletét. A fenti példában a Bankmonitor szakértői abból indultak ki, hogy a család fizetése elégséges a hitelek igényléséhez.)
A körlevél lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos esetekben átlépje a Babaváró hitel és a lakáshitel összege a vételár 80 százalékát. Az ilyen ügyletek száma azonban nem haladhatja meg az adott bankban lévő teljes lakáshitel ügyletek számának 5 százalékát. Ráadásul ebbe az 5 százalékos korlátba bele kell számítani azon lakáshiteleket is, amelyek mellé személyi hitelt vettek fel és a két hitel együttes összege meghaladta az ingatlan értékének 80 százalékát.