Hazánkban a sűrű folyóhálózat dacára, hajóipar egészen a reformkorig nem létezett. A hajógyártás meghonosítása és a balatoni gőzhajózás megteremtése gróf Széchenyi István érdeme volt, aki elhatározta, hogy az akkori Pest-Budát a dunai gőzhajózás központjává teszi. Egy korszerű mederkotró hajót rendelt meg Angliából, amelynek végső összeszereléséhez és üzembehelyezéséhez egy skót mérnök érkezett hazánkba, Adam Clark személyében. A fiatal szakember a munkálatok során olyannyira kitűnt, hogy 1835-ben a budapesti Lánchíd építéséhez már művezető mérnöknek is kinevezték.
A Duna pest-budai szakaszának kotrási munkálatai - ezeket azért végezték, hogy a medret a nagyobb hajók közlekedésére is alkalmassá tették - nagyjából másfél évet vettek igénybe. Ezután, szintén Széchenyi kezdeményezésére megalakult az Első Dunagőzhajózási Társaság.
1835-ben a társaság saját üzemében, az Óbudai Hajógyárban pedig megindult az iparszerű hajógyártás is.
1836-ban, az első óbudai gyártású vízi jármű, az Árpád vízre bocsátásakor hangzott el először a nyilvánosság előtt a magyar Himnusz. Az üzemet Európa egyik legmodernebbjévé fejlesztették, és gyártottak itt személyszállítót, uszályokat, áruszállítókat és vontatóhajókat is.
Az Óbudai Hajógyár sikerén felbuzdulva rövidesen Angyalföldön, Újpesten és Balatonfüreden is alakultak kisebb-nagyobb hajóépítő üzemek, amelyek a világháború előtt már jelentős exportot is bonyolítottak.
Az állami beruházással épült hatalmas projekt, a Vaskapu-csatorna megnyitása 1896-ban még tovább lendítette a hajóforgalmat.
A külföldi megrendelések erőteljes növekedésének hatására a 19. század utolsó éveiben az újpesti hajógyárak egyesülésével létrejött a Danubius Hajógyár, amely abban az időben a Duna-medence legnagyobb és legkorszerűbb hajógyárának számított és mintegy 2000 munkást foglalkoztatott. A gyár a századfordulóra nagyüzemi technológiával működő vállalattá vált.
Megszerezte a monarchia flottaépítési megrendeléseinek egy részét,
majd a hadihajó-építés növekedésének következtében, 1911-ben fúzióra lépett a Ganz és Társa céggel. Így jött létre Magyarország mamutvállalata, a Ganz és Társa-Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. Az üzem a hamarosan beinduló fegyverkezésből is alaposan kivette a részét: 1918-ig egy csatahajót, 2 cirkálót, 16 rombolót, 32 torpedónaszádot, és 4 tengeralattjárót készítettek itt.
Kattintson a galériára, hogy bepillantást nyerjen az egykor világhírű magyar hajógyárak mindennapjaiba!
Lapozzon a következő oldalra, hogy megtudja, hol készültek az egykor világhírű hadihajók és úszódaruk!