Fantasztikus uralkodói paloták a világ minden tájáról - galéria

Ha a királyi családok otthona kerül szóba, többnyire arany, márvány és üveg díszítésű termek, valamint szemkápráztató luxus képei jelennek meg szemünk előtt. Ez persze nagyrészt valós elképzelés. Azonban nem minden uralkodó illetve uralkodócsalád otthona ilyen. A leggazdagabb, leghatalmasabb és legkedveltebb uralkodók közül többen valóban palotákban élnek és dolgoznak, míg mások félreesőbb királyi otthonokat választanak. Gyakran olyan ingatlanban élnek, amely népük és országuk kultúráját és hagyományait tükrözi. Nagy általánosságban azonban kijelenthető, hogy mára a paloták  és kastélyok többsége csupán reprezentatív célokat szolgál, számos uralkodó csak hivatalos fogadások kapcsán tölti ott idejét, így ezek többsége az év jelentős részében nyitva áll a turisták előtt is. Válogatásunkban a legkáprázatosabb uralkodói rezidenciákat mutatjuk be.

A Drottningholm királyi palota Stockholmban, Svédországban

A palota, amelyet a XVII. században kezdtek el építeni, 1981 óta a svéd királyi család állandó rezidenciája.

Nevét III. János királytól kapta (svédül a "drottning" királynőt jelent), aki Jagelló Katalin királyné előtt tisztelegett így.

Galériánkban tovább gyönyörködhetnek a csodaszép palotákban:

Az UNESCO a palotát a világörökség részévé nyilvánította, így meghatározott időszakban szabadon látogatható. A kastély valóban királyi lakhely, a király és a királyné ugyanis a déli szárnyában él. A kastélyhoz tartozik egy színház és egy kínai stílusú palota is. A Palotaszínház a világ egyetlen olyan XVIII. századi színháza, amely még mindig az eredeti gépezetét használja. Egy átlagos napon a főszezonban körülbelül 10.000 látogató keresi fel a Királyi Palotát, amely 9,8 millió euró bevételt generál.

A monacói hercegi palota

Monaco a világ második legkisebb önálló országa, a híresek és gazdagok egyik kedvelt célpontja. Az ország a dübörgő autóversenyek és a kaszinók mellett a kedvező adózási lehetőségeiről, pezsgő társasági életéről és csodálatos hangulatáról híres. Az állam évszázadok óta a Grimaldi család irányítása alatt áll (bár már csak női ágon kötődik ahhoz), amely a világ egyik legrégebben trónon lévő dinasztiája, egészen a XII. századik tudják visszavezetni - eredeti - családfájukat.

A palotakomplexumot a hercegi család a mai napig is használja,

de az év meghatározott időszakában a nagyközönség számára is nyitva áll.

A monacói hercegi palota Forrás: Wikipedia

Számos helyiségét múzeummá alakítottak át, ahol az itáliai gyűjtemény mellett felfedezhető a III. Rainer herceg segítségével összeválogatott veteránautó-gyűjtemény is, az 1924-es Ford T-modellel, az 1956-os Chrysler Imperiallal, az öreg Jaguárokkal és Ferrarikkal. A nagyhercegi palota előtti téren minden nap 11.55-kor zenés őrségváltás látható, ekkor megjelennek a hófehér egyenruhát viselő „karabinierik", a herceg testőrei és kezdetét veszi a látványos műszakváltás. A palotát egyébként eredetileg erődítménynek szánták, ez látszik is a kinézetéből. A palota működési költségvetése 13,2 millió euró volt, mielőtt azt a koronavírus miatt 8 millió euróra csökkentették.

A madridi királyi palota (Palacio Real)

Habár ez a barokk stílusú építmény már nem a királyi család otthona (hanem a spanyol állam tulajdona), hivatalos rendezvényekre, fogadásokra, bálokra továbbra is a királyi palota impozáns fogadótermeit használják.

Az épület látogatható a nagyközönség számára.

Számos érdekesség felfedezhető itt, a zenerajongók számára például Stradivarius-ok, a festészet iránt rajongók pedig például Goya vagy Velazquez remekműveit csodálhatják meg.

Palacio Real Forrás: Wikipedia

A régi fegyverek szerelmesei számára maga lehet a paradicsom a királyi fegyvertár, ahol rengeteg fegyvert és páncélt, korhű ruházatot halmoztak fel. Itt is van őrségváltás, szerdánként délben, habár ez szünetel a nyári időszakban, és amikor a palota hivatalos látogatás helyszínéül szolgál.

A Maiszúri maharadzsapalota Indiában

Az épület a Maiszúri Királyságot évszázadok óta irányító Vodejár dinasztia rezidenciája volt.

Az eredeti palota valószínűleg a XIV. században épült egy fából készült erőd részeként,

ami 1638-ban egy villámcsapás következtében megsemmisült. Az épületegyüttest az épségben maradt részekből Kánteráva Naraszarádzsa Vodejár építtette újjá, amit Tipú szultán (az országban végbement politikai instabilitást követően) 1793-ban lebontatott. A szultán halála után az ötéves III. Krisnarádzsa Vodejár került a trónra, a koronázási szertartást azonban palota hiányában egy sátortető alatt végezték el. Az új uralkodó ezúttal hindu stílusban építtetett palotát, amely 1803-ra el is készült. A sebtében felhúzott létesítmény állaga azonban hamar romlani kezdett, majd 1897-ben Dzsajalaksmi hercegnő esküvőjén tűz ütött ki, ennek pedig a teljes palota áldozatul esett. Az újabb uralkodó régense, IV. Krisnarádzsa édesanyja gondoskodott arról, hogy az uralkodói család ne maradjon hozzá méltó rezidencia nélkül. Megbízta a híres angol építészt, Henry Irwint a palota tervezési munkálataival.

Az épület 1912-ben nyitotta meg kapuit, az építkezés költsége elérte a 4.147.913 rúpiát (17.858.808 forint akkori árfolyamon, ami ma az infláció miatt súlyos milliárdokat jelentene, ha elvégeznénk a számításhoz szükséges átváltásokat).

A Maiszúri maharadzsapalota Indiában Forrás: Wikipedia

A hatalmas háromszintes palotának bonyolult alaprajza van, mivel több egybe épült részből tevődik össze: lakórészei mellett többek között templomok és szentélyek is tartoznak hozzá. A rendkívül összetett formákban bővelkedő épület az indo-szaracén építészet jellegzetes példája, amelyben a muszlim és a rádzsput stílusú elemek gótikus díszítésekkel keverednek. Az épület nagy része ma már a Karnatakai kormány tulajdona, csak egy kis része a királyi családé. A palotát minden este kivilágítják, amihez körülbelül százezer égőt használnak fel. A palota India egyik leglátogatottabb célpontja, évente mintegy 6 millióan jönnek el ide. Az épületet később múzeummá alakították át, amelyhez hang- és fényjáték is tartozik.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik, lapozzon!