Megmutatjuk, mennyi pénzt költöttek eddig a koronavírus-vakcinák fejlesztésére

A koronavírus elleni oltás ingyenes, és a vakcinát az is megkapja, akinek nagyobb járuléktartozás miatt pénteken, vagy később érvénytelenítik a tajszámát (illusztráció).

A koronavírus-járvány kezdete után nagyjából 10 hónappal, változó intenzitással, de világszerte megkezdődtek a megelőző oltások, ami óriási eredményt jelent akkor, amikor egy új oltóanyag kifejlesztése éveket, ha nem egyenesen évtizedeket vesz igénybe. A befektetési elemzők azt jósolják, hogy a gyártók közül legalább kettő, a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat és a német BioNTech a partnerével, az amerikai Pfizer óriással valószínűleg dollármilliárdokat fog keresni ebben az évben - de mennyit költöttek eddig a vakcinák kifejlesztésére? Összeállításunkban ezt mutatjuk be.

Kik fektetettek be a vakcinaüzletbe és mennyit?

A vakcina sürgős szükségessége miatt kormányok és egyéb adományozók több száz milliárd forintnak megfelelő összeget öntöttek a fejlesztési projektekbe. Adományozó szervezetek is támogatták a kutatást, mint például a Gates Alapítvány, de több magánember is, köztük az Alibaba alapítója, Jack Ma, vagy épp a country zene sztárja, a ma már üzletasszony, Dolly Parton.

Az Airfinity tudományos adatelemző cég szerint

a kormányok összesen 2630 milliárd forintnak megfelelő összeget biztosítottak vakcinafejlesztésre.

A nonprofit szervezetek ezenfelül további 606 milliárd forintnak megfelelő forrást tudtak bevonni a fejlesztésekbe.

Az alábbi grafikonon az egyes, nyugati vakcinagyártóknál jelentkező befektetési összegeket szerepeltetjük forintosítva:

Eredetileg azonban nem volt ilyen mértékű a részvétel, sem az érdeklődés a befektetők részéről. A vakcinák létrehozása, különösen az akut egészségügyi szükséghelyzetekben, a múltban nem bizonyult túl jövedelmezőnek - kifejezetten üzleti szempontból vizsgálva a kérdést.

A fejlesztési folyamat időbe telik, és korántsem biztos a végeredmény.

Egészségügyi dolgozó a Pfizer-BioNTech Covid-19 vakcinával a horvátországi Petrinjában Forrás: AFP/Str

A szegényebb országok, melyeknek gyakran nagy számú vakcinára lehet szükségük, nem engedhetik meg maguknak a magas fejlesztési költségeket. Ráadásul az oltásokat általában csak egyszer vagy kétszer kell beadni, de legalábbis egyelőre nem tudni biztosan, kell-e, és ha igen, milyen gyakran ismételni az átoltottságot a lakosság körében. Ez a körülmény viszont rendkívül fontos az oltóanyagok előállítása kapcsán, annak üzleti megalapozásához. A gazdagabb országokban igényelt gyógyszerek, különösen azok, amelyek napi adagolást igényelnek, jobb pénzforgató befektetések - ez egy olyan szempont, melyet a vakcinagyártás hosszabb távú finanszírozhatóságához figyelembe kell venni.

Másrészt viszont az influenzaoltások piaca, amely évente több milliárd dollárt termel, azt sugallja, hogy

ha az influenzához hasonlóan a koronavírus is velünk marad, és rendszeres újraoltást igényel, akkor ez nyereséget hozhat a cégeknek.

Több, a szokásos piaci helyzettől eltérő hatás is éri a gyógyszergyárak árképzését a koronavírus elleni vakcinák esetében, így jelenleg még nem jósolható meg ezek végleges piaci árszintje Forrás: Anadolu Agency via AFP/2021 Anadolu Agency/Turkish Ministry Of Health/Hando

Vakcinaárak

Egyes gyártók nem akarnak profitálni a globális válságból, főleg miután ennyi külső finanszírozást kaptak. A nagy amerikai vállalat, a gyógyszereket is gyártó Johnson & Johnson, valamint az egyesült királyságbeli AstraZeneca, amely az Oxfordi Egyetemen működő biotechnológiai kutatócsoporttal dolgozik együtt, ígéretet tettek arra, hogy a vakcinát olyan áron értékesítik, amely éppen csak fedezi a költségeiket. Az AstraZeneca jelenleg úgy tűnik, hogy a legolcsóbb a kb. 1200 forintnyi összegbe kerülő adagjaival.

A Moderna egy kis biotechnológiai cég, amely évek óta dolgozik az úttörő RNS-vakcina mögött álló technológián, sokkal magasabb árakat határozott meg, dózisonként akár 11 ezer forintnyi összeget is. Célja, hogy némi profitot szerezzen a cégek részvényeseinek (bár a magasabb ár egy része az oltóanyag nagyon alacsony hőmérsékleten történő szállításának költségét fedezi).

Az ábrán láthatók az egyes vakcinák árai, angol fontról 2021. január 18-i MNB középárfolyamon átszámolva Forrás: Origo

Ezek az árak nem fix árak.

A gyógyszergyárak jellemzően különböző árakat számítanak fel az egyes országokban, attól függően, hogy mit engedhetnek meg maguknak a kormányok. Vagyis: az alkut lényegében országonként kötik meg.

Az AstraZeneca ígérete, hogy alacsonyan tartja az árakat, csak a "járvány időtartamára" terjed ki. Már akár a közeljövőben megkezdheti a magasabb árak felszámítását, a betegség terjedésétől függően.

A magánvállalkozásoktól nem várható el, hogy vakcinát gyártsanak haszon nélkül - mondja az egyik oldal. Ezek a vállalatok jelentős kockázatot vállaltak, nagyon gyorsan dolgoztak, és a kutatási-fejlesztési beruházásaik jelentősek voltak.

Márpedig erre a teljesítményre, amit a koronavírus-vakcina kapcsán felmutattak, a jövőben is szükség lehet

- költségeiket tehát meg kell téríteni, a jövőbeni innovációk elősegítése érdekében pedig az üzleti értelemben vett haszon sem tekinthető ördögtől valónak.

Az ellenvélemények oldalán állók viszont azt mondják, hogy a koronavírus-járvány okozta válság puszta mértéke és az állami finanszírozás megjelenése azt mutatja, hogy ez nem egy szokásos pénzkeresési időszak.

Ezt erősítheti az a hatás is, hogy amint egyre több gyártó kijön az újabb oltásokkal ebben az évben, a meginduló verseny jóval alacsonyabbá teheti az árakat.

Új összefogás jöhet a gyógyszergyáraknál?

Akadnak olyan vélemények is, mely szerint az új oltások mögött álló know-howt (a tudást) egyesíteni kell, hogy más, például indiai és dél-afrikai cégek is előállíthassák az oltóanyagot a saját piacaik ellátása céljából. Ellen't Hoen gyógyszerészettel foglalkozó jogi szakértő szerint

ennek a feltételnek meg kellett volna jelennie az állami finanszírozás odaítélésekor."

Szerinte a járvány kezdetén a nagy gyógyszergyárak alig érdeklődtek az oltásokért folytatott verseny iránt.

Csak akkor kezdtek dolgozni, amikor a kormányok és ügynökségek finanszírozási ígéretekkel léptek fel.

A kormányok és egyéb szervezetek már vállalták, hogy vakcinaadagok milliárdjait vásárolják meg meghatározott árakon, hasonlóan, mint - némi leegyszerűsítéssel élve - a nyersanyagpiacok határidős ügyleteihez. Tehát a következő néhány hónapban a gyógyszergyártók elfoglaltak lesznek a megrendelések lehető leggyorsabb teljesítésével.

Azoknak, akik a mélyebb zsebbel rendelkező országoknak értékesítenek, kezd majd megtérülni a befektetésük, míg az AstraZeneca, annak ellenére, hogy a legtöbb dózist szállítja, csak éppen fedezni tudja a költségeit.

Miután az első szerződések teljesültek, nehezebb lesz megjósolni, hogyan fog kinézni az új oltási helyzetkép.

Ez ugyanis sok mindentől függ: meddig tart az immunitás a beoltottaknál, hány sikeres oltóanyag érkezik be az egyes országokba, és a gyártás és a terjesztés zökkenőmentesen zajlik-e.

Forrás: BBC