Minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie az Uniónak

Brüsszel, 2021. május 20. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Augusto Santos Silva, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Portugália külügyminisztere az EU-tagországok kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli tanácskozásán 2021. május 20-án. MTI/EPA/Pool/Francisco Seco

Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió minél előbb építsen ki intézményes, szoros, aktív, eredményes együttműködést a távol-keleti szabadkereskedelmi övezettel - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, az Európai Uniónak el kell felejtenie a politikai előfeltételeket, mert azoknak nincs értelmük.

Szijjártó Péter Brüsszelben, az uniós tagországok külgazdaságért és kereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos ülésének szünetében azt mondta, a szabadkereskedelmi megállapodások esetében

az Európai Uniónak el kell felejtenie a politikai előfeltételeket, azoknak ugyanis semmi értelmük sincsen.

Ne keverjen össze olyan ügyeket a kereskedelemmel és a gazdasággal, amiknek nincs köze egyikhez sem - mondta.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió minél előbb építsen ki intézményes, szoros, aktív, eredményes együttműködést a távol-keleti szabadkereskedelmi övezettel.

Ennek elmaradásával az Európai Unió hatalmasat fog veszíteni,

ami hatással lehet a tagországok kereskedelmi forgalmára is - jelentette ki a miniszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Augusto Santos Silva, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Portugália külügyminisztere az EU-tagországok kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli tanácskozásán Forrás: MTI/EPA/Pool/Francisco Seco

Sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió súlyát helyreállítsuk a világgazdaságban és a világkereskedelemben

- fogalmazott. Ez különösen fontos a magyar gazdaság számára; Magyarország ugyanis olyan ország, amely export/GDP-mutatója 83 százalék fölött van, és amely tavaly GDP-arányosan a 11. legmagasabb exportot tudta felmutatni világszerte.

Kijelentette: új világkereskedelmi és világgazdasági rend jött létre, ennek egyik oka a világjárvány, amely nyomán a világkereskedelem 9,2 százalékkal esett vissza tavaly. Másik oka, hogy a Távol-Keleten létrejött a világ valaha volt legnagyobb, 15 országgal rendelkező szabadkereskedelmi övezete, ami a világ GDP-jének 30, a világ lakosságának 28 százalékát tudja felmutatni. Az új realitás harmadik oka, hogy a Kelet ledolgozta technológiai és finanszírozási lemaradását a Nyugattal szemben, ami azt jelenti,

hogy a világkereskedelem gravitációs pontját eltolta keleti irányba

- fogalmazott.

Ezzel összefüggésben kiemelte, 2020 volt az első olyan év, amikor az Egyesült Államok többet kereskedett Kínával, mint az Európai Unióval, emellett húsz év alatt az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből 24 százalékról 18 százalékra csökkent. Ennek oka, hogy

az EU kereskedelmi megállapodásait elkezdte túlterhelni, és olyan dolgokkal keverte össze, amelyeknek semmi köze a gazdasági vagy a kereskedelmi együttműködéshez

- szögezte le.

Az a tény, hogy az EU előfeltételeket támaszt a kereskedelmi megállapodások vonatkozásában, hogy politikai, gender- vagy emberi jogi feltételeket akar alkalmazni a kereskedelmi megállapodások előfeltételeként, olyan helyzetet teremt, hogy nem lesz kivel kereskedni. Most, amikor a világgazdasági folyamatok szempontjából a világkereskedelemnek olyan jelentősége van, mint soha korábban, hatalmas hiba lenne fenntartani ezt a gyakorlatot - jelentette ki Szijjártó Péter.