Mi is volt az az Ápisz?

Magyarország, Budapest VII. ÁPISZ üzlet a Rákóczi út 64. számú házban. ÉV 1970

A világ a múlt század óta rengeteget változott, technológiai újítások sokasága üti fel a fejét szinte minden nap. Írószerekre azonban továbbra is szükség van, még az egyre inkább digitalizálódó iskolákban a diákoknak is. A szocializmus bezártsága évtizedeiben persze sokkal kevesebb helyen, ellenben idővel egyre menőbb dolgok közül lehetett válogatni nyaranta az iskolára készülve, legalábbis akkor sokaknak ez volt az érzése. De milyen volt az Ápisz világa?

Az Ápisz az egyiptomi vallásban a bika alakú istenek között a legjelentősebb, a szentként tisztelt Ozirisz, a halottak és a túlvilág istenének jelképe volt, aki földművelésre tanította az emberiséget. Hazánkban viszont ez egy mozaikszó, az Állami Papír és Írószer Kereskedelmi Vállalat rövidítése, ami nem sokkal a második világháborút követően, 1949-ben jött létre, és állami irányítás alatt állt egészen 1989-ig. Ebben az évben működését részvénytársasági formában folytatta.

Az Ápisz volt hosszú ideig hazánkban az egyetlen papír-írószer bolt, emiatt sokan a mai napig ezt a mozaikszót használják a papírbolt szinonímájaként

– hiába van ma már több cég is ugyanerre a kiskereskedelmi szegmensre.

Egyiptomi istenség helyett szállóige

A cég monopolhelyzetben volt, rivális nélkül pedig mindenki ide járt, ha irodai eszközökre vagy tanszerekre volt szüksége. A családok körében nagyon gyakran elhangzott ez a szinte szállóigévé vált mondat:

Átugrom az Ápiszba egy vonalasért."

Ahogy az Origo által összegyűjtött korabeli felvételek is tanúsítják, sláger volt nyaranta az "ápiszos nagybevásárlás", ahol eleinte szegényesebb, majd később hatalmas kínálat volt a különféle iskolai felszerelésekből, iskolatáskákból, tolltartókból, jegyzetfüzetekből.

Kattintson a képre a galériáért!

S hogy miket vettek itt az emberek, különösen a tanulók? Például, az Ápiszban közkedvelt volt a „felszívó tintás" töltőtoll, a „képváltós" vonalzó is.

Radírból már akkor is hihetetlenül nagy választék volt,

de iskoláskellékként beszerezhető volt számolópálca, a világoskék dobókockába rejtett vörös-kék korongok, a papír betű- és számkészlet, és a színes rudak készlete is.

A jó ízlés őre és a kultúra mecénása

Már a rendszerváltozás környékéről származó történet szerint egy civil szervezet hívta fel arra a figyelmet, hogy látott a papírboltban akt-, illetve erotikus fotókkal ellátott termékeket, és kérte ennek mellőzését a továbbiakban. Az Ápisz vezetése jogosnak ítélte meg a kérést, és betiltotta minden, a 18 évesnél idősebbeket céló termék értékesítését.

...a cégünk által forgalomba hozott termékek döntő többsége magas színvonalú, jó termék, melyek minden tekintetben megfelelnek a közízlésnek,

ezért – túlmenően a jogos felvetéseken – cégünknek sem áll érdekében, hogy ezen cikkeket a továbbiakban is forgalmazzuk" – tudatták akkor.

Talán ma már kevesen tudják, de az Ápisz Kereskedelmi Vállalat pénz adott a hazai kultúra (meg persze önmaga) népszerűsítésére.

Két színházat is támogatott, a Vígszínházat és a József Attila Színházat.

Ez a cég reklámtevékenységének szerves részét képezte. A Vígszínház esetében konkrétan A padlás című színdarabot szponzorálta 1988-ban 500.000 forint értékben.

Az Ápisz 1985 -1987 között a legkiemelkedőbb eredményeket produkálta a kereskedelmi ágazatban.

A rendszerváltás idején

A rendszerváltáskor ezt a vállalatot is elérte a magánosítási hullám. Ahogy arról az 1989. augusztus 20-i beszámoló tanúskodik, "a részvényeket külföldi befektetők, a vállalat vezetői és dolgozói vásárolták meg. Az Ápisz 700 millió forint értékű részvényeinek többsége akkor a Citibank Budapest Rt, a Citicorp London és az osztrák Berger család tulajdonába került.

Az ÁPISZ-részvényekből mintegy 30 millió forint értékben a vállalat dolgozói is vásárolhattak."

Illusztráció Forrás: 123RF

Az Ápisz akkori vezérigazgatója elmondta: a tulajdonforma megváltoztatása azért jelentős, mert így lehetővé vált, hogy a sikeres vállalat dolgozói házon belül kapjanak vállalkozási lehetőséget. A magáncéggé válástól - egyebek között - veszteségforrásaik csökkentését is remélték. Erre az állami tulajdonforma alkalmatlan. Arra a kérdésre, hogy a tulajdonforma-változás mit jelent a vállalat életében, a vezérigazgató röviden annyit mondott: a vezetői körben dolgozókkal - és ebbe a vezérigazgatótól a boltvezetőkig mindenki beletartozik – határozott idejű szerződéseket kötött a részvénytársaság.

Az ÁPISZ 1988-ban 5 milliárd forint bevételt és 336 millió forint nyereséget ért el

- ezek az összegek jól mutatták jelentőségét.

Az akkori 5 milliárd forintos bevétel 2021-ben, inflációval korrigálva, mintegy 114 milliárd forintot jelent.

1991-től magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásként működött. Nyolc évvel később pedig fokozatosan megjelent Magyarország egész területén partnerüzletekkel, 2005-től franchise partnerekkel is. 2004 augusztusában vonták össze a Buda-Piért Kft-vel, így jött létre az Ápisz-Budapiért Zrt, ami a mai napig létezik – egyaránt végez kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítést az irodaellátási piacon.

Forrás: mtva archívum; boon.hu; filmhiradokonline.hu; mediamarkt-blog