Magyar játékgépek és flipperek a Kádár-diktatúra idején

Budapest VIII. József körút 37-39., Játékpresszó. 1962.

A játéktermekben megtalálható masinák az 1970-es és 1980-as években egyszerre voltak az emberek által kedveltek, illetve a sajtó és a rendszer által üldözöttek. Az államnak jelentős bevételi forrást jelentettek a játékautomaták, a nyerőgépek és a flipperek, mégis, szavak szintjén támadnia kellett a kapitalista eredetű játékgépeket, és ez az újságírók feladata volt. A játéktermek hazai története ugyanakkor a kádári mindennapokba is újszerű módon enged betekintést, állam és állampolgárok viszonyát tekintve - a világító, fémgolyós ügyességi játékok masinái mellől szemlélődve.

A flippergépek csak a 19. században jelentek meg Európában, a legtöbb országban főleg nyilvános helyeken működtették a masinákat. Mára a szerepük teljesen megváltozott, hiszen manapság a játékgépek inkább tehetős gyűjtők nappalijában és játékszobájában találhatók meg, akik rengeteg pénzt költenek egy-egy ritka, szentimentális értékkel rendelkező vagy különös kulturális vonatkozással bíró példányra.

A flipperek és a különféle játékautomaták a Kádár-korszakban hatalmas népszerűségnek örvendtek hazánkban - egy olyan országban, ahova a nyugati termékek egyeltalán nem, vagy csak késve juthattak el. Pataki Márk és Pálfi Balázs A flipper múzeuma című, nemrég megjelent kötete részletesen kitér a magyar játéktermek történetére a szocializmus ideje alatt. Arra, hogy az állam számára miért voltak nélkülözhetetlenek az ezekben található kapitalista eredetű gépek, amellett, hogy a sajtó játékterem-ellenes hangulatkeltése kitapinthatóan jelen volt a korszakban.

Se nem tiltott, se nem támogatott

A Kádár-rendszer kultúrpolitikáját sok tekintetben meghatározó hármasság, a hírhedt "3T" (tiltott, tűrt és támogatott) kategóriáknál, a flipper nem kerülhetett bele sem az első, sem az utolsó csoportba. Pataki Márk és Pálfi Balázs elmondása szerint a flippergépek azért nem lehettek tiltottak, mivel túl sok bevételt hoztak az államnak a pénzbedobással működő típusai. Mindemellett támogatottak sem lehettek, mert az ország kultúrpolitikájába nem fért bele a nyugati, kapitalista eredetű, pénzzel működő játékautomaták imázsa.

Tehát egyfajta kettősség jellemezte a korszakot: míg az akkori média páriaként kezelte a flippereket, a játékgépeket és azok témáját, addig a bővülő játéktermi hálózaton és az államilag vezérelt importon keresztül egyre nagyobb igény jelentkezett a berendezésekre.

Tekintse meg a múltba visszanyúló képeinket a szocializmus ideje alatt megtalálható játéktermekről és flippergépekről! A képre kattintva megnyílik a galéria!

A szocializmus évtizedeinek újságjaiban a flippergépeket általában

elektromos méregnek, gyomnövénynek,

vagy épp a "pazarlás iskolájának" nevezte a pártállami sajtó, illetve ezekhez hasonló negatív jelzőkkel látta el magát a témát. A kötet készítői az Origónak így foglalták össze a kezdeteket: a vasgolyós masinák az 1929-1933-as gazdasági válság ideje alatt születtek meg, kezdetben pénzbedobós játékként terjedtek el, így nem meglepő, hogy a közbeszédben sokan összemossák azokat a nyerőgépekkel.

A korabeli magyar sajtó is gyakran összekeverte a nyerőgépeket a többi játéktermi játékkal, köztük a flipperrel és videójáték-kabinettel.

Például a Pesti Hírlap 1958-as évfolyamának egyik számában

a játékgép átkos szenvedélyként mutatkozott be az olvasók számára, amelynek oldalán félmeztelen lányok táncoltak.

A leírás szívfacsaró víziót adott a zenélő masina által kifosztott, tanulástól örökre eltérített olasz gyerekekről. Ekkor azonban a magyar újságírók még nemigen tudták, hogy pontosan miről írnak, hiszen nem láthattak még flippert, ezért még radikálisabb jelzőkkel illették a gépeket – tették hozzá a szerzők. Pár évvel később,1962-ben azonban kíváncsisággal és várakozással tudósított a sajtó az ország első játéktermének, a Játékpresszónak a megnyitásáról. Itt csocsó- és biliárdasztalok egyaránt helyet kaptak, és ahogy a felvételeken látni, a szórakozni vágyók kipróbálhattak egy fémgolyós csodamasinát, a flippert is.

A képen pillanatkép a Filmhíradó adásából - korabeli flippergép felülnézetben:

Filmhíradó Online, flipper Forrás: Filmhíradó Online

Feltartóztathatatlan flippergépimport

A Kádár-korszakban feltartóztathatatlanul zajlott a nyugati játékautomaták államilag vezérelt importja, amelyek ebben az időszakban elsősorban sörözőkben, szórakozóhelyeken és játéktermekben fordultak elő.

A gépek importja az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalaton (1973 után: Iparcikk Kölcsönző Vállalat) keresztül korlátlanul zajlott. Így felmerülhet a kérdés, hogy

a hatvanas években hogyan vásárolt egy átváltható valutában szűkölködő ország drága nyugati masinákat?

Az állam úgy tudta működtetni a játékgépeket, egyáltalán ezt a furcsa üzletet Magyarországon, hogy egy osztrák céggel kötött üzletet, amely megvette a masinákat az országnak. Természetesen nem ingyen,

30 hónapon át a bevétel körülbelül 50 százaléka, mint vételár-részlet a nyugati partnert illeti"

– derül ki A flipper múzeuma című műből.

Az együttműködés pedig így is megérte az államnak, mivel az újonnan beszerzett flipper ára körülbelül 3 hónap alatt megtérült.

Játéktermeben flipperező férfiak 1967-ben Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Flipperezés hajvágás közben

Amikor 1983-ban, a szocializmus utolsó, enyhülő évtizedében megkezdődött a magánimport, olyan helyeken is megjelentek a gépek, ahol sem azelőtt, sem utána nem láthatta őket a szórakozni vágyó közönség. Az egyik különleges helyszín egy fodrászat volt, ahol az ott dolgozók is néha beálltak a vendégek közé, akik a játékmasinákkal szórakoztak.

Pataki Márk kutatásai alapján elmondta:

Ebben az időszakban például Mátyásföldön a semmiből nőtt ki egy kertvárosi utcában egy valószínűleg hirtelenjében összetákolt bodega, hogy 5-6 játékgépet el tudjanak helyezni benne."

A szerző hozzátette, hogy ebben a pár évben sok, a fentebb említetthez hasonló "sufni-játékterem" létesülhetett, amikor a magánszemélyek is importálhattak gépeket az országba - ezt viszont némi tiszavirág-életűség után, 1985-ben betiltották. Ennek hátterében az állhatott, hogy az állam valószínűleg senkivel nem akart osztozni a játéktermi bevételek kövér húsosfazekán.

A flippergépek hazai történetének folytatásért, további izgalmas részletekért kérjük, lapozzon!