A globális felmelegedés legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében el kell kezdeni a légkör megtisztítását a szén-dioxidtól - közölte a múlt hónapban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC). Ehhez a fosszilis tüzelőanyag-gazdaságot gyakorlatilag "visszafelé" kellene működtetni, aminek pedig a legegyszerűbb és legolcsóbb módja - fák ültetése - a szükséges beavatkozás mértékéhez képest sok földterületet igényelne.
Sok vállalat ugyanakkor nem fák ültetetésével, hanem más megoldással próbálja megoldani ezt a feladatot.
Ezért cégek egy csoportja a "közvetlen levegőleválasztással" (DAC) – lényegében nagy szén-dioxid-elszívó gépek kifejlesztésével - kezdett foglalkozni.
Egy ilyen eszköz beüzemelése veszi kezdetét az izlandi Orca üzemben, amelyet a svájci Climeworks mérnöki vállalkozás működtet. Az üzem évente körülbelül 870 autó kibocsátásának megfelelő mennyiségű káros anyagtól szabadítja meg a levegőt. Az Orca mintegy 50 százalékkal növeli a teljes globális DAC-kapacitást. Hasonló kisebb létesítmények már Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban is működnek.
Az üzem nyolc darab, körülbelül konténernyi méretű dobozból áll, amelyek mindegyike egy tucat, a levegő beszívására kifejlesztett ventillátorral van felszerelve. Itt a szén-dioxidot kiszűrik, vízzel keverik, és mélyen a föld alatti kutakba szivattyúzzák, ahol néhány év alatt kővé válik, és így gyakorlatilag eltűnik a légkörből.
Az Orca megnyitását a Swiss Re viszontbiztosítási óriáscéggel tető alá hozott 10 millió dolláros szerződés tette lehetővé.
A biztosítótársaság nyilvánosságra nem hozott mennyiségben vásárolt szén-dioxid-kompenzációs kreditet, amelyet beleszámít saját ökológiai lábnyomába (szén-dioxid-kibocsátásába). A Climeworks nem hozta nyilvánosságra a tonnánkénti árat, de a Swiss Re sajtóközleménye szerint ez "több száz dollár".
A Climeworks legnagyobb szén-dioxid-elszívó berendezése Izlandon:
A Climeworks ezzel az üzleti modellel közelíti meg a születőben lévő DAC-iparág egyik kulcsproblémáját, ami lényegében a kapcsolódó pénzkereseti módszereket jelenti.
Az alternatíva az lenne, hogy a levegőből kiválasztott szén-dioxidot értékesítenék a gyártók felé,
akik azt a cement és más termékek alapanyagaként használhatják, vagy az olajvállalatok számára, amelyek ironikus módon arra használnák, hogy még több olajat termeljenek ki segítségükkel. Ezek a vevők azonban inkább a tonnánkénti 100 dollár körüli árakhoz vannak hozzászokva.
Mivel a szén-dioxid-kompenzációs piac egészében véve tele van olcsó, kétes értékű kompenzációs termékekkel, egyes kibocsátók, mint például a Swiss Re (valamint a Coca-Cola és a Microsoft, amelyek szintén a Climeworks fontos ügyfelei közé tartoznak) hajlandóak lennének a legmagasabb árat fizetni egy sziklaszilárd, megbízható kompenzációs eljárásért. Ez a bevétel segíthetné a módszer költségeinek csökkentését is.
Az Orca üzeme valószínűleg hamarosan eltörpül majd a konkurens amerikai és skóciai projektek mellett, amelyek várhatóan a következő két év során kezdik meg működésüket. De még így is, jelentős mennyiségű állami és magánbefektetés nélkül az iparág működési teljesítménye messze lesz attól az évi 10 millió tonnától, amelyre a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2030-ra már szükség lesz a kitűzött klímacélok eléréséhez.