Csütörtök délután fél kettő körül a januári határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 36 centes, 0,45 százalékos mínuszban, 79,92 dolláron állt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.
A New York-i árupiacon a WTI amerikai könnyűolajfajta decemberi szállításra hordónként 77,60 dollárba került, 76 centtel, 0,97 százalékkal csökkent az ára.
Az eddigi csütörtöki kerekedésben a Brent ára a 79,28 és a 80,35 dollár közötti, míg a WTI-é a 77,08 és a 78,44 dollár közötti sávban mozgott.
Három héttel ezelőtt a Brent 86,70 dolláron hároméves, a WTI pedig 85,41 dolláron hétéves csúcson is járt.
A Biden-kormányzat Kínától, Indiától és Japántól is kérte, hogy
fontolja meg nyersolaj-készletei felszabadítását, amely segíthetne az árak csökkentésében.
Dél-Korea közölte, hogy vizsgálja a stratégiai olajtartalékok felszabadításának lehetőségét.
Kína ugyancsak jelezte, hogy az állami nyersolajkészletek felszabadításán dolgozik.
Az Egyesült Államok és szövetségesei már korábban is összehangolták lépéseiket a stratégiai készletek felszabadítását illetően, például 2011-ben az OPEC-tagállam Líbiában kitört háború idején.
Az amerikai kormány most először kérte Kínát, hogy csatlakozzon egy összehangolt akcióhoz.
A Nemzetközi Energiaügynökség és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az utóbbi hetekben azt mondta, hogy a következő hónapokban bővülni fog a kínálat, több készlet áll majd rendelkezésre.