A megújuló energiaforrások esetében mindig is kiemelten fontos volt az energiatárolás kérdése. A probléma elég egyszerű, mivel ha például a szélerőművek valahol a szokásosnál kisebb energiamennyiséget tudnak csak termelni, akkor az energiabiztonság szempontjából fontos, hogy el lehessen tárolni a korábban megtermelt energia egy részét nehezebb időszakokra.
Az elmúlt néhány évben azonban az elektromos autók még inkább előtérbe hozták az energiatárolás problémáját.
A gyártók szinte vég nélkül öntik a pénzt a hatalmas fejlesztésekbe, melyek az egyre hatékonyabb akkumulátorgyártást célozzák – írja az RT.com.
Az energiatárolással foglalkozó cégek csak 2021 első kilenc hónapjában 5,5 milliárd dollárnyi tőkét vontak be kockázati tőkebefektetőktől, összesen 59 üzlet keretében. Összevetésképpen, 2020 azonos időszakában 91 üzlet még csak 1,2 milliárd dollárnyi tőkét jelentett a vállalatoknak.
Nem véletlen, hogy egyes elemzők már arról beszélnek, hogy az energiatárolás piacán alakulhat ki az egyik következő befektetési buborék. A jelenlegi piaci, gazdasági és energiapolitikai környezet ugyanis világszerte támogatja a megújuló energiával összefüggő iparágakba irányuló befektetéseket, ami a pénzügyi szereplők igyekeznek is kihasználni.
Ez a növekedés azonban a nyersanyagpiacra is hatással van. Elképesztően megnőtt ugyanis az olyan fémek iránt a kereslet, mint a lítium vagy a nikkel. Mindazonáltal az egyre erősödő piaci trend kockázatokat is rejt magában.
Ha ugyanis a gyártáshoz szükséges fémek megdrágulnak, akkor az egész megújuló energia szektor (beleértve az elektromos autók gyártását is) költségei megemelkednek.
Miközben a cél épp az lenne, hogy egyre olcsóbb legyen a termelés.
Az tehát világos, hogy a vállalatok és a befektetők igyekeznek meglovagolni az épp magasra csapó hullámot, azonban a buborék kialakulásának és leeresztésének (vagy akár kipukkadásának) kockázatait egyelőre nehéz megjósolni.