Világszerte megállás nélkül növekszik a vegánok száma - a becslések szerint már 78 millióan vannak. Időközben Magyarország is, állattartó hagyományai ellenére, kifejezetten vegánbarát hely lett, országszerte több száz étteremben szolgálnak fel kizárólag növényi alapú menüket. A vegánok aránya azonban így is csupán 1 százalék körülire tehető. Ezen változtatna a Veganuár kezdeményezés.
A 2020-as és 2021-es siker után, melyekben összesen 38.000 érdeklődő vett részt, a szervezők 2022-re egy új célt tűztek ki: egyetlen hónap alatt 25.000 embert támogatni a vegánná válásban. Az ambiciózus célnak kicsivel több mint a fele - egészen pontosan 13.616 jelentkező - már a kezdés pillanatáig benevezett.
Ez újabb rekord a tavalyi évhez képest, amikor 11.085 ember fogadta el a kihívást egy hét alatt, január elsejéig.
Vida Raul, a mozgalom egyik alapítója úgy gondolja: "A magyarok a közhiedelemmel ellentétben igenis nyitottak a vegán életmód megismerésére, hiszen a többség szereti és óvja az állatokat. Az életmódváltás viszont sokaknak ijesztő lehet, ezért inkább nem kezdenek bele. Mi azért vagyunk, hogy megfogjuk az emberek kezét és végigvezessük őket a rögös úton - ítélkezés nélkül."
Tavaly ismét lehetőségük volt a programot teljesítőknek arra, hogy elmondják tapasztalataikat egy anonim kérdőív keretein belül. Ezt 2334 ember töltötte ki februárig, és érdekes adatok láttak napvilágot.
Többek között az, hogy a legnagyobb arányban olyan mindenevők kezdték el a programot, akik korábban kevés állati eredetű ételt fogyasztottak (35,8 százalék), őket követték a rendszeres állati eredetű ételeket fogyasztók (33,9 százalék), majd jöttek a vegetáriánusok (24,2 százalék) és néhány vegán is csatlakozott (6,1 százalék).
Az egészséges táplálkozásra való áttérés dominált az indokok között, amit szorosan követett az etikai, valamint az ökológiai indok is. Sokan az állatok életét szeretnék megóvni vagy a Föld ökoszisztémáját megkímélni, melyre valóban jó megoldás lehet a növényi alapú étkezés.
Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire élvezték a vegán életmódot a résztvevők: összesen 83,8 százalék valószínűleg vagy biztosan vegán marad a hónap leteltével.
Több, mint 1300-an számoltak be pozitív egészségügyi változásokról már napokkal vagy hetekkel a váltást követően. A leggyakoribbak az alábbiak voltak:
A programot összeállító csapat becslései szerint, amelyhez a FAOSTAT adatbázisát használták, egyetlen hónap alatt a résztvevők - amennyiben vegánként élnek -, nem kevesebb, mint
78 m² földterületet, 61.2 kg-mal CO²-t és 37.700 liter vizet spórolhatnak meg.
Emellett pedig legalább 30 állat életét kímélik meg (legalábbis ennyivel csökken a kereslet az állati eredetű ételek iránt).
A kihívás teljes betekintést nyújt többek között az állatokat használó iparágak működésébe és standard eljárásaiba, valamint gyakorlatias segítséget ad a vegán konyha megismerésében, a fenntartható étkezés alapelveiben, a fűszerezés elsajátításában, az állatkísérlet-mentes kozmetikumok felkutatásában és a teljes értékű növényi étrend egészségre gyakorolt hatásai is olvashatóak egy-egy napi cikkben.
Ha pedig kizárólag saját magunk és az emberiség érdekében döntenénk a kihívás elkezdése mellett, szintén van egy nyomós érv. A zoonózisok által keletkezett pandémiák korában, mint a madárinfluenza, sertéspestis, kergemarhakór, SARS, MERS, AIDS vagy a Covid-19, egy biztonságosabb és etikusabb élelmezési rendszer létrehozása a legjobb esélyünk, hogy elkerüljük a jövőbeli közegészségügyi katasztrófákat, áll a Veganuár (vegán január) challenge szervezőinek közleményében.