A hatvanas években Magyarországon az üdítőital kiválasztása egy büfében nem állította bonyolult feladat elé a gyermekeket.
Az itallapon a Bambi és az Utasüdítő mellett a – különösen katasztrofális elnevezésű, és mára szinte a teljes feledés homályába merült – Almuska szerepelt, no meg persze a helyi keverésű szörpök.
Ilyen kínálat mellett nem csoda, hogy 1967-ben az egy főre jutó üdítőital-fogyasztás alig 4 literre rúgott évente. Ezért logikus volt az elképzelés, hogy az alkoholmentes italok repertoárjának szélesítésével próbálják meg növelni e termékek fogyasztását.
Csakhogy erre a magyar gazdaság akkori szereplői korántsem voltak felkészülve, ezért importtermékekre és külföldről behozott technológiára volt szükség. Ha egy kvízben felsorolnák a Kádár-diktatúra legjellegzetesebb üdítőitalait, bizony elég kevés esetben lenne a helyes válasz, hogy azok magyarok voltak. Az akkori szénsavas itókákból leginkább csak azok készültek magyar alapanyagból, amelyek szőlő vagy alma ízesítésűek voltak.
A képre kattintva tekintse meg galériánkat a Márka történetéről!:
Valamikor a 60-as évek végén jelent meg a hazai piacon a Coca-Cola, majd néhány évvel később a nagy konkurens, a Pepsi. 1971-től pedig már a Traubisoda is színesítette a palettát. Az addig a Bambin növekedett hazai közönség hamar megszerette a ragacsos ízű, buborékos üdítőket, amelyeknek alapanyagát, a sűrítményt, súlyos valutáért vették akkoriban külföldről.
A hetvenes évek közepére a korábbi tízszeresére, vagyis 40 literre nőtt a fejenkénti éves üdítőfogyasztás.
Könnyű elképzelni, hogy az akkori pártvezetés mennyire el lehetett keseredve, hogy a magyarok a nyugati fertő édes-savas szimbólumaira áhítoznak, ráadásul ez nem kevés pénzébe kerül az országnak. Az utánuk fizetett jogdíjak hatalmas terheket róttak az akkori nemzetgazdaságra, így szükségessé vált egy erős, magyar márka létrehozása.
Megszületett hát a terv: saját üdítő kell az országnak!
Ki is adták az utasítást a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetnek, hogy fejlesszék ki azt a terméket – lehetőleg magyar alapanyagból –, amely majd megtöri a nyugati ínyencségek egyeduralmát. Ennek a törekvésnek a jegyében kezdődött az egész Márka-sztori, amikor a Borgazdasági Vállalatok Trösztje útjára indította a Márka üdítőitalokat.
A Márka legsikeresebb reklámfilmje:
S nagy bornagyhatalom lévén mi is lett volna kézenfekvőbb, mint hogy szőlőből készüljön ez az üdítő. Így született meg 1973-ban egy kék szódásszifonban az első szőlő ízű Márka Kállay Miklós és Sárkány Péter feltalálók jóvoltából. Ezt a változatot az elkövetkező években számtalan újabb íz követte: egy évre rá a meggy (amely a benne lévő színezőanyag miatt pirosra festette a nyelvet), majd 1979-ig sorban a málna, az alma, a fekete ribiszke, a piros ribiszke, a narancs, a mandarin és a limonádé.
A saját receptúrán nyugvó Márka gyorsan népszerű lett a lakosság körében, de ez nemcsak a nyelveket pirosra festő meggyes változatnak, vagy a szőlő ízű kis üveges Márkának volt köszönhető, de a termékeket körülölelő programnak is. A Borgazdasági Vállalatok Trösztje ugyanis meghirdette a Márka-programot, amelynek fő célja az volt, hogy hazai alapanyagú szénsavas üdítőitalokat hozzanak forgalomba, persze jókora haszonnal.
Első lépésben megszervezték a termelést: például az első szőlő ízű Márka üdítőt a Dél-Alföldi Pincegazdaságban palackozták, de később az országban több helyen is elindult a gyártás, a Balaton mellett, Kecskeméten és Szentendrén is (ez utóbbi maradt egyébként a 80-as évekre az egyeduralkodó).
A termelés mellett - akkoriban szokatlan módon - a promóciót és a marketinget is elég komolyan vették. Már a kezdetek kezdetén, 1973-ban a Hungexpo Reklámügynökség egy nagyszabású pályázatot hirdetett a magánemberek számára, amelyben szlogenötleteket vártak az új üdítőcsaládra. Az 5000 forintos fődíjat végül Kun Györgyné budapesti lakos vihette el
A hűs MÁRKA: frissítő, vitamindús, üdítő!"
jelmondatával 8200 pályázó közül.
A máig ismert reklámszlogen mégsem ez, hanem az
Itt a Márka, itta már ma?"
lett.
A hetvenes évek Márka-reklámfilmjeinek hawaii hangulatot sugalló dalának szövege:
„Márka! Hullala, hullala... Márka! Hullala, hullala... Ha úgy érzed, hogy elfáradtál, nehéz volt a nap, minden jobb lesz, fogd meg csak a hideg poharat! Márka! Hullala, hullala... Márka! Hullala, hullala... Ha úgy érzed, hogy elfáradtál, nehéz volt a nap, minden jobb lesz, fogd meg csak a hideg poharat! Visszahozza jókedved a sok-sok buborék. Igyál most velem, ebből sosem elég! Gyere, igyál! Hullala! Márka!"
A reklámokat számos kupakgyűjtő promóció is követte, amelyek nem mindennapi izgalomban tartották a magyarokat. Volt, hogy 50 Márka-kupakot kellett összegyűjteni, hogy indulhassanak a Lada fődíjért, máskor a kupakokba rejtett betűkből kellett kirakni a márka szót.
Lapozzon, a következő oldalon elmondjuk, hogyan szerepelt a Márka a moszkvai olimpián, és a rendszerváltás után miért vallotta a magáénak két gyártó is a márkanevet, majd hogyan éledt újjá ez a lassan 50 évvel ezelőtt született üdítőital-márka!