A Daily NK jelentése szerint
az egész országot mozgósították a trágyagyártásra",
továbbá egy Észak-Hamgjong tartományban élő forrásra hivatkozva azt írják, hogy a lakosok "emberi hulladékból kezdtek trágyát előállítani", hogy elérjék a Phenjan által múlt héten bevezetett trágyatermelési kvótákat.
A polgároknak azt mondták, hogy 150 kilogramm trágyát kell előállítaniuk, az állami üzemekben dolgozóknak pedig azt, hogy január 4. és január 14. között 500 kilogrammot kell biztosítaniuk
– legalábbis az észak-koreai témákkal foglalkozó hírügynökség szerint.
A hatóságok januárban még az élelmiszerpiacok nyitvatartási idejét is csökkentették, amelyek most délután 2 és 5 óra helyett délután 3-tól 5-ig fogadják a vásárlókat, hogy az embereknek "egy plusz órájuk legyen a trágyatermelésre".
Az emberek ösztönzésére Észak-Korea egy olyan igazolványt is bevezetett, amelyet csak azok kaphatnak meg, akik elérik ezt a trágyatermelési kvótát - jelentette a Daily NK. Az igazolvány lehetővé teszi, hogy az emberek trágyával kereskedjenek - írja a lap.
Észak-Korea a terménytrágya helyettesítésére használt mezőgazdasági trágya hiányától szenved.
Az ország korábban Kínából és Dél-Koreából vásárolta fel a trágyát, de a kínai importot blokkolják, miután Észak-Korea 2020 januárjában lezárta határait a Covid-19 járvány miatt. Phenjan 2021 márciusától már a Dél-Koreából érkező trágyaszállítmányokat sem fogadja be, ezzel azonban az amerikai és ENSZ-szankciók megszüntetésére vonatkozó követelését is nyomatékosítja.
Most az elegendő trágya biztosítását tekintik az ország első számú "küzdelmének"
- állítják a jelentések.
Az emberi ürülékből készült trágya nem teljesen szokatlan Észak-Korea számára. A Radio Free Asia az év elején arról számolt be, hogy a gazdákat arra kérték, naponta két liter vizelettel járuljanak hozzá a komposzt előállításához.
Az ország azonban a jelen gazdasági helyzetében nemigen számíthat „házi" trágya dömpingre.
Észak-Korea ugyanis súlyos élelmiszerhiányban szenved a tájfunok és a világjárvány okozta határzár közepette. A gyenge termés a külföldről csak nagyritkán érkező szállítmányokkal kombinálva arra késztette a nemzet vezetőjét, Kim Dzsongunt, hogy már tavaly nyáron elismerje, Észak-Koreában "feszült" az élelmezési helyzet. Októberben a Reuters egy elemzőkre és egy ENSZ-szakértőre hivatkozó jelentése azt állította, hogy a rossz termést követően az élelmiszerválság továbbra is súlyos, és a hírek szerint Kínából is egyre több humanitárius segélyszállítmány érkezik az országba.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége "bioszilárd hulladék"-nak nevezte el az emberi ürüléket, és ösztönözte annak széles körű használatát, mivel
olcsó és hatékony módja a növények trágyázásának és az emberi hulladék újrahasznosításának.
Az élővilág által produkált növényi és állati eredetű biomassza – és az emberi ürülék is – értékes anyag. Ezek nélkülözhetetlen részét képezik az ökoszisztéma anyag- és energiaforgalmának. Az emberi ürülék összegyűjtése és elszállítása 4–5 ezer évre nyúlik vissza az időben, tehát az észak-koreai kezdeményezés, bár a kulturális beidegződések miatt elsőre bizarrnak hat, megvalósításával komoly múltra tekint vissza . Tudósok szerint az emberi ürülék szélesebb körű mezőgazdasági felhasználása a Föld éves talajvesztesége, a talajok csökkenő termőképessége, és a műtrágyák előállításához szükséges anyag- és energiaigény miatt a jövőben egyre nagyobb szerephez juthat.