Az online műkincsek lettek a pénzmosók új kedvencei
![web3.0, web, 3.0, internet, személyes, adat, nft, jövő, protokoll, protokol, szabvány, hálózat](https://cdn.origo.hu/2023/12/-7uJm_3A1v1DfPLfgo7yMvJxf1aGyje8oQdeqbSI_Xk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU2YjU4Njc2YTU3NzQ4YTBiYzlhOGQzN2E0OTI5YzNl.webp)
A műtárgyak globális kereskedelme már eddig is sokmilliárd dolláros iparág volt, de a művészet találkozása a kriptovalutákkal további dimenziókat nyitott abban. Az NFT-k, vagyis magyarul nem-helyettesíthető tokenek piaca 2020-ban lendült fel igazán, és 2021 első negyedévében az NFT-piacon már 1,5 milliárd dolláros (464 milliárd forint) értékű kereskedés zajlott.
Ahogy azonban a digitális műtárgyak kereskedelme egyre nagyobb méreteket ölt, úgy emelkedik az illegális felhasználás kockázata is.
A nem-helyettesíthető tokenek egyediek, tulajdonképpen virtuális okiratként működnek, és egy digitális eszköz/alkotás tulajdonjogát testesítik meg. Egy digitális főkönyvbe töltődnek fel, ahol a legfontosabb információkat tárolják róluk: a létrehozás dátumát, mikor adták el, mennyiért és kinek.
Az NFT-ket leggyakrabban kriptovalutákkal vásárolják meg, amely így, a szabályozási keret hiányossága miatt még viszonylag könnyen szolgálhat a különféle bűncselekményből származó bevételek elkendőzésére.
Nagy probléma az is, hogy az online műtárgyakkal kereskedő aukciós házak és galériák, sokszor nem végzik el a megfelelő ügyfél-azonosítást, mielőtt értékesítik az alkotásokat, így előfordulhat, hogy bűnözői csoportoktól kapnak értük piszkos pénzt, míg azok harmadik félnek továbbértékesítve az NFT-t tiszta pénzhez jutnak.
A jelentés rámutat arra, hogy az NFT-k esetében a pénzmosás ellen való hatékony fellépéshez elengedhetetlen a szigorúbb szabályozási keret megállapítása, és az ügyfélazonosítási politika mielőbbi felállítása is.