A sokasodó, röviden csak „légi düh"-ként leírt jeleneteket egyes utasok videóra veszik, ami így szinte azonnal bejárja a világot is, ez pedig rombolja a légitársaságok arculatát is és végeredményben kevesebb utast is eredményezhet.
A világjárvány előtt az amerikai légitársaságoknál egy átlagos évben még csupán 100-150 bejelentés érkezett fegyelmezetlen utasokról.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal adatai szerint 2021-ben már közel 6.000 ilyen esetre volt példa, aminek mintegy 72 százaléka a maszkviseléshez kapcsolódott. A szám jóval megelőzi a korábbi évek incidenseinek számát.
Shem Malmquist, a Florida Institute of Technology repüléstechnikai főiskola vendégoktatója szerint a probléma az Egyesült Államokban ölt a legnagyobb méretet. Ez egyrészt abból fakad, hogy itt a járványt túlságosan átpolitizálják. Ettől eltekintve az amerikai utasokat a legtöbb utaskísérő általánosságban is problémásabbnak tartja.
Európában is jelentős károkat okoznak a botrányt okozó utasok.
A Spanyolországból, Skóciából, Amszterdamból és Glasgow-ból induló járatokon is történtek már nagy visszhangot kiváltó incidensek.
Ausztrália nagy légitársaságai 2021-ben közös kampányt indítottak, miután náluk is tűrhetetlen méreteket öltött az illetlenül viselkedő utasok száma. Ennek csökkentése érdekében a helyes maszkviselésre és a tisztelettudó viselkedésre ösztönző videókat, és repülőtéri feliratokat helyeznek el a forgalmasabb helyeken.
Jeffrey C. Lowe, a hongkongi székhelyű Asian Sky Group légiközlekedési szolgáltató cég vezérigazgatója szerint
a kontinensen élők már a világjárvány előtt is viseltek maszkot, aminek egészségmegóvó céljával ők egyet is értenek.
De itt a felfogás is más arról, hogy mi számít a személyes szabadságjogok megsértésének. Maszk viselése számos ázsiai országban elfogadott gyakorlat a betegségek terjedésének vagy elkapásának megelőzésére.
Például a Korean Airlines jelezte, hogy nem kiemelkedő náluk a fegyelmezetlen utasok száma, részben a társadalmi háttérnek köszönhetően, ahol az emberek önként viselnek arcmaszkot.Malmquist egyetért azzal, hogy a kérdés "minden bizonnyal nagyrészt kulturális eredetű". Ugyanakkor
nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a repülés lehetősége még mindig korlátozott Ázsiában, és a repülést választó utasokat szigorúan felügyelik."
Ráadásul Ázsiában sokkal kevesebben repülnek kikapcsolódás céljából, mint üzleti ügyben.
A Japan Airlines szóvivője azonban így nyilatkozott: "Mi nem osztjuk meg a médiával a fedélzeten történő ügyeket". A zárkózottság oka lehet, hogy
az online média beszámolói szerint több japán légitársaságnál is volt már repülés közbeni balhé a maszkok miatt.
A Nippon.com nonprofit weboldal szerint 2020-ban a Peach Aviation japán fapados légitársaság egyik járatának egy nem tervezett belföldi megállást kellett beiktatnia, hogy egy utast kitessékeljen a gépből. A "japán maszk nélküli kereszteslovagnak" nevezett férfit a helyi jelentések szerint többször letartóztatták, mert nem volt hajlandó maszkot viselni a fedélzeten és nyilvános helyeken sem.
Ha a légitársaságok nem is hajlandóak nyilatkozni, megteszik ezt helyettük az utasok, akik minden balhét azonnal közzé is tesznek a közösségi média platformjain, így ezekről a hírportálok is értesülnek.
A Twitter-felhasználók például több mint 117.000 alkalommal posztoltak "légi dühöngést" és fegyelmezetlen utasokkal kapcsolatos incidenseket a járvány idején
a Hootsuite közösségi médiakezelő vállalat szerint.
Íme egy "légi düh" videó tavaly decemberből, a rakoncátlandó utas az utaskísérő mellett a légi marsallba is belekötött:
A Twitteren előforduló említések közül azonban csupán pár százalék volt ázsiai eredetű. Ráadásul sok ázsiai bejegyzés olyan utasokkal kapcsolatos incidensekre vonatkozott, amelyek a régión kívül történtek. Az adatokból kiderült, hogy Ázsiában a legtöbb említés az indiai, japán és indonéziai felhasználóktól érkezett.