A lapnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára azt mondta, hogy
mostanra a legtöbb helyen kifutottak a tiltólistára került egyszer használatos műanyag termékek.
Steiner Attila a szigorítás óta eltelt fél év tapasztalatai mellett a további változtatási tervekről, a pályázati támogatásokról és az illegális hulladéklerakók elleni küzdelemről is beszélt.
Tavaly július 1-je óta tilos forgalomba hozni Magyarországon bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket. A jogszabály ugyanakkor úgy szól, hogy amit a határidőig forgalomba hozott a gyártó vagy az importőr, azt a kereskedő még forgalmazhatja, tehát a tiltólistán lévő termékek készletei használhatók 2021. július 1-je után is.
Az államtitkár a tapasztalatokról szólva azt mondta: volt, ahol nagyon gyorsan elfogytak a készletek, másutt tovább kitartott a felhalmozott tartalék. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy a tiltólistára került egyszer használatos műanyag termékek mostanra a legtöbb helyen kifutottak.
A koronavírus-járvány során azt tapasztalták, hogy a kereskedőknek nagyon gyorsan sikerült alkalmazkodniuk a szigorításhoz.
Talán a boltok esetében a legszembetűnőbb a változás,
mert a pénztáraknál nem is nagyon találni már műanyag zacskókat. Amelyek maradtak, azok komposztálhatók vagy lebomlanak, és főleg a papíralapú tasakok terjedtek el. A szigorítás tehát bevált - jelentette ki Steiner Attila.
A cégek más területen is jól alkalmazkodtak a változtatáshoz.
A vendéglátásban ma már papírból készült tányérokat és fából gyártott evőeszközöket adnak.
Az átmenet itt is zökkenőmentes volt.
Fontos kiemelni: az online felmérés során adott visszajelzések arról árulkodnak, hogy az emberek egyetértenek a szigorításokkal. Úgy látjuk, hogy az érintettek közül mindenki megtalálta az alternatív megoldást. Ezek mind azt igazolják, hogy jó és előremutató döntést hoztunk"
- hangoztatta az államtitkár.
Megjegyezte, hogy az eldobált műanyag zacskók mindig nagyon látványosan jelennek meg a természetben. Erre a problémára reagáltak a Tisztítsuk meg az országot! kezdeményezéssel és az illegális hulladéklerakók felderítésére készített applikációval. A jogszabályi szigorítást és ezeket a programokat együtt kell kezelni, így "tudunk látványosabb eredményt elérni a környezetünk megtisztításában" - mondta, megemlítve az évek óta sikeresen zajló TeSzedd! hulladékgyűjtési akciót is.
Steiner Attila közölte: az európai uniós szabályozással összhangban még tavaly július 1-jén hatályba léptek jelölési kötelezettségek is.
A gyártóknak, kereskedőknek hangsúlyosabban kell tájékoztatniuk a vásárlókat a műanyag termékek környezetvédelmi hatásairól, hulladékgazdálkodási jellemzőiről.
Ehhez társul idén január elsejétől egy regisztrációs rendszer, amelynek segítségével követni lehet a kötelezettségek betartását.
Az államtitkár úgy vélekedett: nagyon fontos alternatív megoldásokat kidolgozni. A kormány a technológiaváltás támogatására tavaly 10 milliárd forint pályázati keretet különített el, amelyből 8,8 milliárdra érkezett be előminősítési kérelem 53 cégtől. Ezentúl más pályázatokon továbbra is lehet támogatást szerezni technológiaváltáshoz, ebben nyújt segítséget a vállalkozói információs portál, amely a www.vali.hu oldalon érhető el.
Az Országgyűlés tavaly elfogadta a reformok fő irányát a hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban.
Fontos elemként bevezetnék a műanyagból és üvegből készült italcsomagolások, valamint a fémdobozok visszaváltását.
A törvényt már elfogadta az Országgyűlés, jelenleg a részletszabályokat dolgozzák ki.
Steiner Attila hangsúlyozta: a kormány által indított online felmérésből az derült ki, hogy az emberek szigorúbban büntetnék a szemetelést és az illegális hulladéklerakást. Így a kabinet elkezdte egy új rendszer kidolgozását.
Az államtitkár az interjúban úgy vélekedett, hogy a szemléletformálás kulcskérdés, és a gyerekek szerencsére nagyon fogékonyak a pozitív üzenetekre.