A Credit Suisse svájci bankóriás a kiszivárgott dokumentumok szerint évtizedek óta olyan kétes ügyféleket szolgált ki, amelybe államfők és kémfőnökök, valamint emberi jogi jogsértők és szankciókkal sújtott személyek is beletartoztak.
A 'Svájci titkok' megállapításai rámutatnak a svájci bankok masszív hiányosságaira a pénzmosás megelőzése terén"
- mondta Markus Ferber, az Európai Néppárt gazdasági ügyekért felelős koordinátora, majd hozzáfűzte: "Amikor a svájci bankok nem alkalmazzák megfelelően a nemzetközi pénzmosás-ellenes normákat, az ország maga is magas kockázatúvá válik."
A Credit Suisse körüli botrányokról a közelmúltban az Origo is beszámolt az alábbi cikkekben:
Az EPP azután állt elő követeléseivel, hogy a média beszámolt a banknál az elmúlt évtizedekben vezetett több ezer számláról kiszivárgott adatokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről. A Suisse Secrets (Svájci titkok) elnevezésű vizsgálat során kiderült
a pénzintézet ügyfelei között voltak olyanok, akik kínzásban, kábítószer-kereskedelemben, pénzmosásban, korrupcióban és más súlyos bűncselekményekben voltak érintettek.
A Credit Suisse határozottan visszautasította a vádakat, mondván, hogy a médiajelentések
a kontextusból kiragadott, szelektív információkon alapulnak."
Ha Svájc felkerül a feketelistára, akkor olyan fokozott átvilágítással kell szembenéznie, mint amilyet az Iránnal, Mianmarral, Szíriával és Észak-Koreával kapcsolatos tranzakciók esetében alkalmaznak. Az EU pénzmosási feketelistáján jelenleg 21 ország szerepel, amelyek egyike sem európai.