A legjobbkor állította vissza a kormány a 13. havi nyugdíjat

– Az állami juttatások, a 13. havi nyugdíj, a béremelések, valamint a több területen működő árbefagyasztás miatt a magyar emberek kevésbé szembesülnek a háborús helyzet kedvezőtlen következményeivel, mint a világ más országaiban élők – mondta a Magyar Nemzetnek Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője jelezte: a gazdagabb államokban is gondot okoz az árak emelkedése, Afrika északi országaiban pedig az is előfordulhat, hogy éhséglázadás tör ki, mert nem érkezik oda elég gabona.

A koronavírus-járvány után most az Ukrajnában zajló háború és annak következményei állították rettentő nehéz helyzet elé a kormányzatokat, köztük a magyart is. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell védeni a magyar gazdaságot a háborúnak való kitettségtől. A feladat azért sem egyszerű, mert nem lehet tudni, meddig tartanak még az összecsapások, meddig fajulnak a véres események.

– Nem látunk előre, sok a bizonytalanság. Nem tudhatjuk, hogy pár nap múlva békét kötnek-e a felek vagy még hónapokig tart a háború. Ha hamarabb elhalkulnak a fegyverek, akkor kérdés, hogy mennyi idő után oldják fel az Oroszország elleni szankciókat. Vagy ha élesedik a helyzet, akkor milyen szigorítás jön még. Minden lépés befolyásolja a gazdasági kilátásokat, ezért most nagyon nehéz előrejelzéseket készíteni

– mondta Suppan Gergely a Magyar Nemzetnek.

A Takarékbank vezető elemzője jelezte: nem lehet megbecsülni az események közvetett hatását. – Azt látjuk például, hogy egész Európában elszállt az infláció, ami rontja a háztartások jövedelmi helyzetét, így a vásárlóerejét. Emiatt esetleg csökkenhet a külső kereslet, és ha így lesz, akkor kérdés, hogy milyen mértékben. Ezek olyan másodlagos hatások, amelyekre jelenleg nincs rálátásunk – magyarázta a szakértő.

Suppan Gergely emlékeztetett: nemrégiben még mindenki abban reménykedett, hogy itt a vége a koronavírus-járványnak, fel lehet oldani minden korlátozást, felpörög a turizmus és végre minden terület helyreáll.

– Ehhez képest kirobbant a háború, amely újra növeli a bizonytalanságot, emiatt lehet, hogy az emberek ismét visszafogják az utazásaikat. Főleg akkor, ha azzal szembesülnek, hogy nem tudják kifizetni a rezsit és nem jut elég pénz élelmiszerre sem. Emiatt megeshet, hiába várjuk, hogy Európa északi országaiból a turisták elutazzanak a déli államokba. A portugálok és az olaszok erre már nagyon számítottak, ahogy a görögök is. Ha nem tud talpra állni a turizmus, akkor ezek az országok sem tudnak erősödni. Ennek is következményei lesznek

– ismertette az elemző.

Suppan Gergely hangsúlyozta: egész Európa nehéz helyzetbe került, nőtt a kiszámíthatatlanság, miközben a költségek emelkednek. – Gondoljunk csak a vendéglősökre! Jelentősen nőnek a kiadásaik, mert elszaladtak az energiaárak, drágább lett az étolaj, a hús és a többi élelmiszer.

– Brutálisan kellene árat növelniük, de nem tudnak, mert akkor nem lesz vendégük – mondta.

A szakértő szerint Magyarország esetében kedvező, hogy a kormány az év elején visszafizette a gyermeket nevelő családoknak a tavalyi személyi jövedelemadójukat, ahogy nagyon jókor építették vissza a 13. havi nyugdíjat is. Az is szerencsés, hogy húsz százalékkal nőtt a minimálbér, illetve hasonló mértékben emelkedtek több ágazatban is a bérek. Arról nem is beszélve, hogy a rezsicsökkentés véd az energiaárak emelkedésétől, ahogy a különböző ársapkák is a drágulástól.

– A magyar lakosságnak mindezek olyan puffert adnak, melyek miatt kevésbé szembesülnek azokkal a kedvezőtlen következményekkel, amelyekkel például Európa vagy a világ más országaiban élők. A nálunk gazdagabb államokban is gondot okoz az árak emelkedése, míg Afrika északi országaiban arra is fel kell készülni, hogy éhséglázadás tör ki, mert nem érkezik oda elég gabona

– emelte ki a vezető elemző.

Suppan Gergely beszélt arról is, hogy sem az inflációt, sem a GDP növekedését nem lehet most biztosan előre kalkulálni, ahogy a folyó fizetési mérleg alakulását sem.

– Az jó hír, hogy a forint stabilizálódott, de senki nem tudja megmondani, hogy mi történik, ha tovább fokozódik a helyzet. Nyilván rontani kell a prognózisokon, remélhetőleg nem túl jelentős mértékben. Nagyon sok minden azonban még a jövő kérdése – tette hozzá.