Jelenleg Horvátország éves villanyáramszükséglete 18 terrawattóra, ám ennek csupán a kétharmadát tudják otthon előállítani, a többit a nemzetközi piac áringadozásainak megfelelően többnyire drágán vásárolják külföldről – magyarázzák a szakemberek. A világpiacról beszerzett áramtól való függés kiiktatása hosszú ideje stratégiai célja az országnak, ám az energetikai fejlesztések képtelenek tartani a versenyt a folyamatosan növekvő áramigénnyel.
Éppen ezért logikus lépés lenne a nukleáris szektor fejlesztése, jelenleg ugyanis a horvát energiamixben alig 15 százalék az atomenergia
- írja a Világgazdaság.
Nem igazán köztudott, de Horvátországnak van egy atomerőműve, amelyet közösen üzemeltet Szlovéniával, a szomszédos ország területén, Zágrábtól alig pár kilométerre. Ez a Krško erőmű, amely még a jugoszláv időkben épült, és a délszláv állam szétesése után a két utódállam fele-fele arányban részesül a létesítményből. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az egy darab 696 megawattos Westinghouse blokkot a szakemberek közösen működtetik, felügyelik, az áramot pedig fele-fele arányban használja fel a két ország.
A várható fejlesztések is itt kezdődnének. A pénz jelentős részét EU-s forrásokból szeretnék fedezni, ám a Jutarnji list lap úgy tudja, hogy egy francia tervezésű blokk megépítésének a költsége öt-hatmilliárd euró.
A Krško második blokkjában egy 1200 megawattos, ATMEA–1 típusú reaktor kapna helyet, amelyet tíz esztendő üzembe helyezni, de ezt követően legalább hatvan évig ellátná energiával Zágrábot és Szlovénia határ menti vidékeit.
A horvát sajtóban egyéb erőműhelyszínek is szóba kerültek. Az egyik az Isztria megyében található Plomin település, ahol hamarosan bezárják az ország utolsó szénerőművét. Ez a hely azért is tökéletes, mert a félszigeten már rendelkezésre áll egy komoly elektromos infrastruktúra, és ez jelentősen csökkentené az építkezés költségeit.
A másik potenciális helyszín a kelet-horvátországi Erdőd (Erdut) és Almás (Aljmaš) térsége. A szóban forgó terület a Duna és a Dráva összefolyásánál található, és földrajzi, geológiai szempontból a legideálisabb. A két nagy folyó a hűtéshez elegendő vízmennyiséget biztosítana, és a tektonikai mérések szerint a környék földrengéstani szempontból az egyik legbiztonságosabb hely Európában.