1857-ben a francia gyarmatosítók vitték be a kávét Vietnamba, ami az azóta eltelt nagyjából másfél évszázad alatt teljesen beépült a helyi kultúrába, és mára a rizs után - a bevételeket tekintve - a második az országból exportált mezőgazdasági termékek közül.
A kávétermelés a 20. század eleje óta Vietnam egyik fő bevételi forrása, és bár sokakat meglephet, de
az ország mára Brazília után a világ második legnagyobb kávétermelője és exportőre.
Az előrejelzések szerint a vietnami kávéipar a jövőben is erőteljesen növekedni fog, tekintve, hogy a lakosság évente körülbelül egymillió fővel gyarapszik, és a helyi és nemzetközi szereplők egyre jelentősebb aktivitása mind fogyasztói, mind kereskedelmi szinten, ugyancsak elősegítik az iparág felfutását.
2021-ben Vietnám a globális kávéexport piaci részesedéséből 8,3 százalékkal rendelkezett, és évi 3 milliárd dollárt (nagyjából 1010 milliárd forint) meghaladó összegben értékesítette a feket ital alapját a külföldi piacokra. Ezek közül az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán és az Egyesült Királyság voltak a legjelentősebb vásárlók. Ráadásul a tavalyi évben megfigyelhető volt a kávé világpiaci árának gyors emelkedése is, amely szintén pozitív irányba hajtotta az export mérlegét.
Vietnám jelenleg a bolygó legnagyobb robusta-termesztője. Ma a kávéfarmok több mint 600.000 hektáron fedik le az ország legtermékenyebb termőföldjeit. Ez a hatalmas terület, amely elsősorban a hegyvidéki régióikban terül el, évente mintegy 30,7 millió zsák zöldkávét ad (egy zsák 60 kg kávébabot tartalmaz).
A helyi kávégyártás évtizedeken át a mennyiségre és a tömegtermelésre helyezte a hangsúlyt, mivel az ország klímája és magassága tökéletessé teszi az igénytelenebb robusta növény nagyüzemi termesztésére. Habár ez a szemlélet sokáig rontotta Vietnám kávéhírnevét, napjainkra egyre több farmer kezd el magasabb minőségű arabica fajtákat is ültetni. Ennek pedig óriási jelentősége van a klímaváltozás szempontjából is, hiszen a jelenség következtében a hagyományos kávétermő területek nagysága megváltozik, a kávécserjék nevelésének tengerszint feletti magassága felfele tolódik, ami hatással van a kávé világpiacára is, valószínűsítve, hogy egyre drágább lesz a kávézás a jövőben.
Az ország kávéexportjának nagy részét még mindig a zöldkávé teszi ki, a pörkölt és őrölt kávé kivitel a piaci részesedés csupán 9,1 százaléka, holott az árkülönbség meglehetősen nagy az egy tonnányi feldolgozott kávé átlagos ára (közel 3600 dollár, 1,2 millió forint/tonna) és a zöld kávé ára (közel 2400 dollár, 810 ezer forint/tonna) között. Ez hátrányt jelent a vietnámi gazdák számára, ezért a közelmúltban sok vállalkozás döntött úgy, hogy a felfolgozást is helyben fogja végezni.
Az egyre sokasodó lelkes, helyi kávéforradalmárra jó példa a Trung Nguyên kávégyár tulajdonosa, aki 2018-ban azzal a céllal nyitotta meg a Kávé Világmúzeumot, hogy Vietnám adjon otthont a világ kávéfővárosának.
A Dak Lak középső hegyvidéki tartományában lévő 100 hektáros területen felépült egyedülálló létesítményben a bolygó számtalan feketéje kóstolható, köztük a híres kopi luwak is, amelyet a cibetmacska ürülékéből gyűjtött kávébabból pörkölnek, és a világ egyik legdrágább luxusitalaként tartanak számon.
A várakozások szerint tehát, a helyi kávéipar előtt igen ígéretes jövő áll, amelyet az is segít, hogy Vietnám az olyan szabadkereskedelmi megállapodások révén, mint a CPTPP (Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség, és az EVFTA (Az EU és Vietnám közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás) egyre inkább behatol a nemzetközi piacokra.