Felépült a hazai cégek többsége a járvány miatti válságból, de nehéz munkaerőt találniuk
Woman working in home office
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A „Randstad HR Trends Survey 2022" riportja szerint a hazai cégek jelentős hányada részben vagy teljesen felépült a pandémia okozta válságból. Ennek következtében a döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, 61 százalékuk számít az értékesítési volumen növekedésére, és a felmérésben részt vevő cégek 89 százalékánál tervezik bővíteni a dolgozói létszámot. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban egyre nagyobb kihívás, a válaszadók 79 százaléka a jelöltek irreális fizetési elvárásairól számolt be a megfelelő iparági tapasztalat hiánya mellett.
A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a bérezés és a juttatások tehetnek egy céget vonzóvá a jelöltek szemében, illetve ezek jelentik a megtartóerőt is, és ezért tenni is kívánnak. Abban viszont nincs egyetértés a munkaadók és a munkavállalók között, hogy mekkora béremelés vagy pontosan milyen juttatások lennének ideálisak.
Alkalmazkodás a változó körülményekhez
2021 a változás elfogadásának és a lehetőségek megtalálásának éve volt. A pandémia hatása minden szinten érezhető volt, drasztikus átalakulást hozott mind az alkalmazottak, mind a szervezetek számára.
A legtöbb cég megfelelően alkalmazkodott a körülményekhez: míg a válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy cégük teljesen felépült a pandémia okozta krízis után, 27 százalékukat nem is érintette,
30 százalékuk viszont sajnos még mindig csak részben épült fel a pandémia gazdasági hatásaiból. Kifejezetten pozitív trend, hogy a cégek 61 százaléka az értékesítési volumen növekedésére számít 2022-ben, szemben a tavalyi 30 százalékkal. Azok között, akik bővülésre számítanak, 38 százalék számol 10 százaléknál jelentősebb növekedéssel cége esetében.
A pandémia hatására 2021-ben a cégek több változást is eszközöltek működésükben. A bevezetett változások között magasan a hibrid munkavégzésre való átállás vezet – a felmérésben részt vevők 69 százaléka számolt be ennek alkalmazásáról –, illetve számos változtatás (eszközök, technológia) a megváltozott munkavégzésből következik. A válaszadók 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a cégük teljesen átállt az otthoni munkavégzésre azon részlegek esetében, ahol ez lehetséges volt. Csupán a szerveztek 8 százaléka fog ugyanúgy működni, ahogy a pandémia előtt, nem változtattak semmin tavaly.
Tehát a munkaerőpiac egyértelműen a rugalmas munkavégzés irányába tart, nagyon kevesen választják a két szélsőséget, azaz teljesen átállni a távoli munkavégzésre vagy teljesen visszatérni az irodába. A hibrid modellt megvalósítók 60 százalékánál egyébként a munkavállalóknak heti két-három napot kell az irodában tölteniük, 15 százalékuknál pedig az alkalmazottok választhatják meg saját beosztásukat. A hibrid vagy a „remote working" modellnek is megvannak azonban a maga kihívásai. A legnagyobb problémának az új kollégák bevezetését (62 százalék) és a menedzselési kihívásokat (61 százalék) tekintik a cégek, ezeket követi az otthonról és az irodából dolgozó csapatok megfelelő együttműködése, valamint a cég iránti hűség, elköteleződés fenntartása (51 százalék).
Toborzás: nehezített pálya
A Randstad felmérésében részt vevő HR-esek és menedzsmentben dolgozók elmondása szerint a vállalatok 89 százaléka tervez új munkavállalókat felvenni 2022-ben – szemben a tavaly ugyanekkor mért 38 százalékkal. A válaszadók 62 százaléka állandó munkatársakat, 20 százaléka ideiglenes dolgozókat alkalmazna. Az új munkatársak iránti igény mögött közel kétharmaduknál az üzleti növekedés áll, harmaduk a magas fluktuáció, 15 százalékuk pedig a munkavállalók nyugdíjazása miatt venne fel új embereket. Több mint felük (57 százalék) úgy gondolja, idén több időbe fog telni a megfelelő jelöltek megtalálása. Ráadásul gyakran épp azokra a területekre a legnehezebb alkalmas jelöltet találni, ahova leginkább keresnek munkatársat. Ez tapasztalható például az IT/technológiai szakemberek, mérnökök, az üzemeltetés területén vagy a gyártásban dolgozók, pénzügyi szakemberek, sales-esek esetében.
A legfontosabb toborzási eszköz tavaly a munkavállalói ajánlás volt (akár incentive program által), és ez továbbra is fontos gyakorlat a legmegfelelőbb jelöltek megtalálásában. A cégek másik forrását az állásportálok jelentik, továbbra is alkalmazzák az álláshirdetéseket (bár sok esetben jelentkezők hiányában az eredmény elmarad), ugyanakkor az is látszik az adatokból, hogy egyre nagyobb igény van belső toborzó specialistára, a vállalatok 47 százaléknál már létezik ez a funkció.
A leendő munkavállalók bevonzása után a toborzás egyik legnagyobb kihívása, hogy a jelöltek irreális fizetési igénnyel és work-life balance elvárásokkal érkeznek – előbbiről a kutatásban résztvevők 79 százaléka számolt be, utóbbit 20 százalékuk említette –, ugyanakkor nincs meg a szükséges iparági munkatapasztalatuk a válaszadók 69 százaléka szerint. A felmérésből az is kiderült, hogy sok esetben a jelöltek a munka által megkívánt specifikus kompetenciák mellett nem rendelkeznek megfelelő „soft skillekkel", mint például a problémamegoldó készség vagy kritikai gondolkodás, vezetői képességek, és idegennyelven sem beszélnek, amely a szakemberek szerint közép-hosszú távon szintén komoly munkaerőpiaci problémát okozhat, hiszen a szakmai követelmények inkább taníthatóak.
A szükséges készségekkel rendelkező jelöltek megtalálását a válaszadók 68 százaléka tartja nagy kihívásnak,
amely mellett nehézséget jelent az is, hogy gyorsan kell reagálni és dönteni, versenyezni kell a cégeknek egymással a tehetségekért – ez a komplex, nagy szervezeteknek jelent főként nehézséget.
A választ a HR szakma kihívásaira a fizetési és juttatási csomagok fejlesztésében és több részmunkaidős munkatárs alkalmazásában látják a munkáltatói oldal képviselői. Míg 2021-ben a cégek több mint harmada (37 százalék) tervezte a bérfejlesztést, 2022-ben a döntéshozók 64 százaléka érzi ezt a továbblépés eszközének. Tavaly 2 százalék tervezett több részmunkaidős dolgozót foglalkoztatni, 2022-ben ez jelentősen növekszik, 13 százalékuk tervez velük. A rugalmas munkavégzést a válaszadók 42 százaléka tartotta jó eszköznek 2021-ben, idén még többen bíznak benne (49 százalék), valamint az oktatási és tréning programokat szintén fontos eszköznek tekintik 2022-ben is (2021-ben 58 százalék, 2022-ben 62 százalék).
A megkérdezettek 79 százaléka szerint a dolgozók megtartására kell nagyobb fókuszt helyezni a jövőben, mert a dolgozók elköteleződésének fenntartása és az alkalmazottak fizetési és juttatási elvárásaihoz való igazodás lesz 2022-ben a HR osztályok legnagyobb kihívása.
Megtartani, megtartani, megtartani"
– összegezte a vállalatok számára követendő stratégiát Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, utalva arra, hogy nemcsak költséghatékonyabb, de a megnövekedett rekrutációs idő miatt kevésbé fájdalmas a meglévő munkaerő megtartása, mint új keresése. A szakember szerint erre a helyzetre proaktív HR-stratégiával kell rendelkezni, mert komoly versenyhátrányba kerülhet, aki csak reagálni képes az esetleges elvándorlási hullámra, magas fluktuációra.
Üzleti tervek és dolgozói elvárások: tátongó szakadék
A megkérdezett céges döntéshozók szerint a vonzó bérezés és juttatások (88 százalékuk mondta ezt), valamint a work-life balance (71 százalékuk említette) teheti leginkább vonzóvá őket a jelöltek körében. Azt is előnyösnek tartják, hogy rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosítanak (66 százalék) vagy kellemes munkakörülményeket (63 százalék), de a karriert, fejlődési lehetőséget is vonzónak gondolják (61 százalék) a tehetségek vonzásában vagy megtartásában. Tisztában vannak vele, hogy a jelöltek el tudnak máshol is helyezkedni, így a munkahely tavaly még kulcstényezőnek számító biztonságát nem tartják fő vonzerőnek, csupán 40 százalékuk említette.
Baja Sándor szerint beszédes, hogy a válaszadók egyötöde véli úgy, hogy saját cége fizetési szintje a piaci átlag alatt van, míg mindössze 10 százalék helyezi a saját maga által kifizetett béreket az átlag fölé. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a felmérésben részt vevő cégek 83 százaléka tervez fizetést emelni 2022-ben (2021-ben 70 százalék volt ez az arány), 9 százalék pedig egyáltalán nem tervez emelést (2021-ben 20 százalék mondta ezt), de senki sem számolt be a fizetések tervezett csökkentéséről.
Szignifikáns szakadék észlelhető azonban az üzleti tervek és dolgozói elvárások között. A béremelést tervező cégek közel kétharmada a hivatalos inflációt épphogy lekövető, 6-10 százalékkal magasabb fizetéssel vonzaná és tartaná meg a munkatársakat, a Randstad Hungary LinkedIn közvélemény-kutatása szerint viszont ezt a mértékű emelést csak a munkavállalók 37 százaléka találja vonzónak. A dolgozók nagyobb béremelést szeretnének, 42 százalékuk a 11-20 százalékos emelést tartaná reálisnak a saját szakterületén a jelenlegi gazdasági környezetben (sőt, egyötödük ennél is több emelést kívánna), ekkora mértékű emeléssel azonban csak a munkaadók 13 százaléka tervezne.
Az attraktív juttatási csomag kialakítása azért is kulcsfontosságú, mert a magyar munkavállalók nemzetközi összehasonlításban is bérérzékenyebbek"
– utalt a Randstad 2021 novemberében publikált kutatására Baja Sándor, amely során – világelsőként – a hazai megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor.
A rugalmas munkaidő a leginkább kínált jóléti juttatás 2022-ben – válaszadók 68 százaléka említette ezt a juttatást, emellett a legtöbben tréninget (64 százalék), nem anyagi jutalmat/elismerést (61 százalék) kínálnak, de egészségügyi- és wellness programokat (40 százalék) és extra szabadnapokat (38 százalék) is sokan alkalmaznak.
Ami a kompenzációs csomagokat illeti, a hagyományos juttatásokkal találkozunk: a legtöbb cégnél mobiltelefont, bónuszt/teljesítményen alapuló egyéni bónuszt kínálnak, de sokan fedezik az utazási költségeket vagy biztosítanak céges autót. Említést érdemel, hogy a válaszadó cégek 44 százaléka parkolót is biztosít, 36 százalék étkezési támogatást, 33 százalék egészségügyi biztosítást/rokkantbiztosítást, 21 százalék életbiztosítást. Az otthoni költségekhez viszont kevesen járulnak hozzá, csupán 5 százalékuk. A Randstad Hungary a béren kívüli juttatásokról is végzett LinkedIn közvéleménykutatást, amelyből kiderült, hogy a 314 válaszadó 54 százaléka az egészségbiztosítást tartaná a leginkább hasznos juttatásnak a hagyományos juttatások mellett. 25 százalékuk szavazott a negyedévenkénti plusz egy szabadnapra, 18 százalék a rezsi támogatásra, és csak 3 százalékuk a parkolási lehetőségre.
A HR szakma és a cégvezetők talán legfontosabb feladata 2022-ben a munkavállalói igények és üzleti tervek összehangolása, hiszen a HR Trends felmérés résztvevőinek 17 százaléka úgy gondolja, hogy 2022-ben nagyobb lesz a fluktuáció, mint 2021-ben, 59 százalékuk pedig hasonló fluktuációs rátára számít, mint a tavalyi (2021-ben 6-15 százalékos fluktuációról számolt be a megkérdezettek 41 százaléka, 1-5 százalékosról pedig egyharmaduk). A legfőbb indok, amiért elhagyják a céget a munkavállalók, a fizetés (81 százalék), amit a máshol kínált karrierlehetőség követ, de utóbbit feleannyian említették, mint a fizetést (41 százalék).
A kutatásról
A „Randstad 2022 HR Trends" különböző iparágakban működő hazai vállalatok közel 400 munkatársának megkérdezésével, 2022 január-februárjában gyűjtött adatokat mutat be.