A cég azt közölte, hogy az adózott eredménye 110 milliárd dollárra nőtt a 2020. évi 49 milliárd dollárról, a koronavírus járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest pedig 25 százalékkal emelkedett a profitja.
A vállalat bejelentette azt is, hogy 2027-re napi 13 millió hordóra kívánja növelni az olajtermelést a tavalyi napi 9,2 millió hordóról,
és hogy 2030-ra több mint 50 százalékkal tervezi bővíteni a gáztermelését. A Saudi Aramco teljes szénhidrogén-termelése 2021-ben napi 12,3 millió hordót tett ki az egy évvel korábbi 12,4 millió hordó után.
A társaság tőkebefektetései 2021-ben 18 százalékkal, 31,9 milliárd dollárra nőttek, az idén 40-50 milliárd dollár körüli tőkebefektetéssel számol.
Az Aramco a tavalyi negyedik negyedév alapján 18,8 milliárd dollár osztalékot fizet ki, tavaly ez 75 milliárd dollárt tett ki. Az összeg jelentős részét az elsődleges részvényes, a szaúdi kormány kapja.
A szaúdi olaj legnagyobb vásárlója Kína (a teljes szaúdi export 25 százaléka irányul oda), így már korábban felmerült, hogy
a két ország közti olajkereskedelem egy részét nem dollárban, hanem jüanban számolnák el
– írja a Magyar Nemzet.
A The Wall Street Journal szerint most aktív tárgyalások folynak az ügyben, és Szaúd-Arábia szívesen diverzifikálná így az 1974 óta kizárólag dollárra épülő olajkereskedelmét. A jüan persze messze nem annyira széleskörűen felhasználható és befektethető, mint a dollár. Ennek egyik oka, hogy a kínai befektetésekre szigorú szabályok vonatkoznak, míg az amerikai állampapírok a világ leglikvidebb, legjobban kereskedhető eszközei. Az olajért kapott jüanból viszont Szaúd-Arábia fizetheti az országba érkező kínai beruházásokat, valamint közvetlenül fizethet vele a kínai importért.
A jüanban való elszámolás akár más, Kínába nagy mennyiségben olajat exportáló országnak, mindenekelőtt Oroszországnak, mellette Angolának és Iraknak is vonzó lehet.