Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Afganisztáni Iszlám Emirátus legfelsőbb vezetőjének, Haibatullah Akhundzadának rendelete értelmében minden afgán állampolgárt arról tájékoztatták, hogy mostantól az egész országban szigorúan tilos a mák termesztése.
Ha valaki megsérti a rendeletet, annak a termését azonnal megsemmisítik, a szabálysértőt pedig az iszlám törvények, azaz a saría szerint szigorúan megbüntetik
- hangzott el a kabuli belügyminisztérium sajtótájékoztatóján.
A végzés értelmében más kábítószerek előállítását, felhasználását vagy szállítását is megtiltották.
Nagy változást hozott a tavalyi év Afganisztán életében. 2021 május elsején ugyanis, csaknem húsz év után, az Egyesült Államok és szövetségesei hivatalosan is megkezdték csapataik kivonását az országból. Nem sokkal ezután azonban meglepő fejlemény történt, ugyanis a 2001-ben elűzött tálibok, 20 esztendő után végül nyáron mégis csak visszatérhettek a kormányrúdhoz.
A megalakult tálib kormányt a nemzetközi közösség nagy csalódással fogadta, leginkább el sem ismerve annak legitimitását. A nyugati szakértők ugyanis attól tartottak és tartanak a mai napig is, hogy a kizárólag férfiakból álló új vezetés stílusa hasonló lesz a 1996-tól 2001-ig tartó egykori tálib kormányzáshoz, amikor az országban az iszlám jog (saría) legszigorúbb változatát alkalmazták, teljesen háttérbe szorítva a humanitárius jogokat, súlyosan alárendelt szerepben tartva a nőket.
Az afgán gazdaság már évtizedek óta nagymértékben függ a külföldről érkező anyagi támogatásoktól -a nemzetközi segélyek és fejlesztési támogatások az ország GDP-jének 42 százalékát tették ki 2020-ban és a költségvetési kiadások mintegy háromnegyedét fedezték -, amelyek nagy részét azonban a tavalyi tálib hatalomátvétel után befagyasztották. Ennek, valamint a koronavírus-járványnak a következményeként az ország jelenleg már az összeomlás szélén áll. Az Ensz főtitkára, António Guterres arról számolt be, hogy a közel 40 milliós lakosságból mintegy 23 millióan nem jutnak élelmiszerhez, és többen a gyermekeiket és testrészeiket is hajlandók eladni, hogy némi pénzhez jussanak.
Ugyanakkor az EU, az Egyesült Államok és más kormányok a segélyeket és befagyasztott tartalékokat szeretnék tőkeáttételként használni a tálibok ígéreteinek betartatása érdekében.
A nemzetközösség részéről pedig a kábítószer-ellenőrzés az egyik fő követelés. Ezt áldozná tehát fel Afganisztán most, a nyugati pénzekért cserébe.
Amíg a tálibok előzőleg uralmon voltak, és 2000 júliusában az akkori vezetőjük, Mohammad Omar mulla már kijelentette, hogy az ópium "nem iszlám", és betiltotta a máktermesztést, az afgán gazdák felhagytak a mák telepítésével. Később azonban - amikor az amerikai beavatkozás után hatalomfosztottá vált táliboknak egyszeriben sok pénzre lett szükségük -, a busás bevételek fejében félretették a szigorú vallási nézeteket és újra felvirágoztatták a mákmezőket. A nyugati szövetségesek jelenléte alatt az ország mezőgazdaságát ugyan megpróbálták átállítani más növenyekre, más mezőgazdasági kultúrákra, ez azonban csak igen korlátozott eredményt hozott.
Az azóta eltelt időszak alatt Afganisztán újra kábítószer-állammá alakult, és jelenleg is az országban állítják elő a világ ópiumtermelésének közel 90 százalékát.
Az ENSZ adatai szerint 2019-ben az ópium betakarítása csaknem 120.000 munkahelyet biztosított Afganisztánban, az afgán ópium becsült éves exportértéke pedig 1,5–3 milliárd dollár (520-1040 milliárd forint) volt,
így nem véletlen, hogy a tálibok körében is éles ellentéteket szült az új, tiltó rendelet.
Több tálib forrás is úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy az ország borzasztó gazdasági helyzete arra készteti a délkeleti tartományok lakosait, hogy a mákot termesszék, hiszen ez gyorsabb és magasabb megtérülést jelenthet számukra, mint az olyan legális növények, mint például a búza. Így könnyen lehet, hogy sok gazda a törvény ellenére is vállalni fogja a rizikót. Vagyis egyelőre nem tudni, hogy a meglehetősen szigorú kormányzati döntés miként fog a gyakorlatban megvalósulni.
