Az amerikai piacon a szén árfolyama átlépte a tonnánkénti 100 dolláros szintet, amire 2008 óta nem volt példa, köszönhetően az orosz-ukrán háború energiapiaci hatásainak, illetve annak, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpra állás világszerte megnövelte az energiahordozók iránti keresletet.
A szén drágulása azonban nem csupán az USA-ra korlátozódik.
Az orosz szén helyett ugyanis most világszerte alternatívákat keresnek a piacon, ami jelentősen felhajtja az árfolyamokat.
Oroszország adta 2020-ban a teljes globális szénexport majdnem 18 százalékát – írja a Mining.com.
Az elemzők ráadásul azzal számolnak, hogy a globális energiapiaci turbulenciák még jó ideig fennmaradhatnak. Az Egyesült Államoknak pedig belátható időn belül szüksége lesz a szénre. Ezt támasztja alá, hogy bár az amerikai energiatermelők igyekeznek eltávolodni a széntől a tisztább energiaforrások felé, az amerikai szénfogyasztás még emelkedett is a tavalyi évben.
A várakozások szerint az amerikai szénerőművek 45 százaléka fog eltűnni az évtized végére, azonban ez az arány ennél magasabb is lehet, ha az energiacégek úgy látják, hogy pénzügyileg nem éri meg tovább szénerőműveket fenntartani – mondják az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) elemzői.
Miközben tehát az USA egyre inkább mozdul el a földgáz és a megújuló energiaforrások felé, az elemzők szerint a bezárások legfontosabb éve 2028 lehet.
Az IEEFA szerint ekkor több mint 22 gigawattnyi szénerőmű-kapacitás zárhat be.
Az USA-ban egyébként 2011-ben érte el a csúcsát a szénalapú energiatermelés, 318 gigawattos kapacitással. Az elmúlt évtizedben viszont nagyjából 99 gigawattnyi kapacitást zártak be a világ legnagyobb gazdaságában.