Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy-másfél évtizedben gyors és határozott változások mentek végbe a világgazdaságban és a világpolitikában, alapvetően tolódtak el ezek súlypontjai, ráadásul a folyamatot a koronavírus-járvány csak még inkább felerősítette.
"A korábbi technológiai fejlettségi előnye a Nyugatnak némiképpen elpárolgott, a keleti vállalatok mögötti pénzügyi erő jelentősen megnőtt, a munkaerő szempontjából pedig mindig is jobban álltak, mint mi" - mondta.
Szijjártó Péter szerint ezért is volt rendkívül fontos a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése, amely mára egyértelműen sikertörténetnek számít, annak nyomán ugyanis új piacok és fejlesztési források nyíltak meg.
A keleti országokba irányuló magyar export 45 százalékkal, a kereskedelmi forgalom 48 százalékkal bővült, és az utóbbi három évben keletről érkezett a legtöbb beruházás hazánkba
- sorolta.
Kitért arra is, hogy a tavalyi volt minden idők legsikeresebb éve a magyar-kínai együttműködés terén: a magyar export értéke 20 százalékkal, 2,5 milliárd dollárra nőtt, a teljes kereskedelmi forgalom pedig 11 százalékkal bővült, volumene így meghaladta a rekordnak számító 12 milliárd dollárt, és a folyamat az idei évben is folytatódott. Aláhúzta: Magyarországon mára közel háromszáz kínai vállalat mintegy húszezer embernek ad munkát, amiből a hazai gazdaság minden szempontból sokat profitál.
A miniszter végül kiemelte, hogy
az autóipari forradalom a világgazdaság egyik legjelentősebb folyamata, és ennek a "passzátszelét keletről fújják", onnan szállítanak eszközöket a nagy nyugati gyártóknak, így "elképesztő erejű" globális verseny zajlik a kínai beruházásokért is.
Úgy vélekedett, hogy azok az országok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek képesek magukhoz vonzani az autóipar új korszakának beruházásait, márpedig Magyarország az európai elektromos autóipar egyik éllovasa, és ez a pozíciója a jövőben tovább fog erősödni.
