El Salvador elnöke, Nayib Bukele a kriptobefektetők hőse lett, amikor tavaly nyáron a Miamiban tartott konferencián bejelentette, hogy törvényes fizetőeszközzé teszi hazájában a bitcoint. A szavakat tettek is követték, azonban egyelőre a kísérlet nem tűnik túlságosan sikeresnek. Ahogy arról az Origo beszámolt, már a kriptovaluta fizetőeszközként való elindulása sem ment simán, de azóta a bajok csak sokasodtak. A Bloomberg írása szerint ráadásul
nem csupán az a gond, hogy a lakosság nem zárta szívébe a bitcoint,
de a kormányzat által a területen eszközölt befektetések is – melyekről a Twitteren Bukele mindig lelkesen be is számolt – erőteljesen mínuszosak eddig.
Bukele kormánya a lap számításai szerint
mintegy 105 millió dollárért vásárolt az eszközből, azonban a kriptók zuhanása miatt ezek értéke már csak mintegy 66 millió dollár.
Ez nagyjából összevethető az ország következő kamatfizetési kötelezettségével, melynek keretében június 15-én 38,25 millió dollárt kell adnia a kötvényeseknek az ország 2035-ben lejáró állampapírjaival kapcsolatban.
A jövőt a bitcoin szemüvegén elképzelő ország a digitális fizetőeszközhöz kapcsolódó kötvényt is igyekezett piacra dobni, ám ez végül nem járt sikerrel, miközben az ország adósságfinanszírozását sem látják túlságosan pozitívan a befektetők.
Az ország által kiadott 10 és 30 éves állampapírok jelenleg dolláronként 40 centért kaphatóak, jelezve a fizetési hajlandósággal és lehetőséggel kapcsolatos kételyeket. A legközelebb lejáró salvadori állampapírok kapcsán, melyek januárban esedékesek, már pozitívabb a kép, ezek csupán névértékükhöz képest 22 százalékos diszkonttal vásárolhatóak.
A januári fizetési kötelezettség 800 millió dollárról szól.
A közép-amerikai állam hitelezői idén 382 millió dollárnyi kamatra jogosultak, ebből 183 millió júliusban lesz esedékes. Az ország jegybankja 3,4 milliárd dolláros tartalékról számolt be áprilisban, ám a pénzügyek törékenységét jelzi a kútba esett 1 milliárd dolláros vulkánkötvény kibocsátás is.
Az ország megpróbált a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulni, ám a tárgyalások a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételét követően megszakadtak. Az ország adósságát a fizetések elmaradása ellen biztosító pénzügyi termékek árfolyama
87 százalékra becsüli az államcsőd lehetőségét az elkövetkező 5 év során.
Érdekes módon nem El Salvador az egyetlen ország, ahol ez a kriptovaluta lett a törvényes fizetőeszköz. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a világ egyik legszegényebb országa, a Közép-afrikai Köztársaság is a bitcoinba vetette a bizalmát - az afrikai kontinensen egyébként elsőként. A döntést sok kritika érte a nemzetközi színtéren, hiszen a Közép-Afrikai Köztársaság a világ egyik legszegényebb állama, ahol az internetpenetráció még nem áll azon a szinten, hogy kiszolgálja a kriptovaluta lakosság körében való hétköznapi alkalmazását. Az ország olyan alapvető szolgáltatások részleges hiányával küzd, mint a minden gyerek számára elérhető oktatás, illetve a megfelelő minőségű víz.