Magyarország előrelépett az uniós fejlettségi rangsorban

Happy employees of solar power plant raise their hands and shout for joy, clapping each other. People are satisfied with result of their work success.

Magyarország relatív fejlettsége az uniós átlag 76 százalékára emelkedett az elmúlt időszakban. A gazdaság bővüléséhez több terület is hozzájárul, ez nagy segítséget jelent a jelenlegi borúsabb nemzetközi környezetben - írja a Magyar Nemzet. 

Kedvező a kedvezőtlen nemzetközi körülmények között, hogy a magyar gazdaság növekedése több pilléren nyugszik. Az elmúlt időszakban gyorsan kilábaltunk a koronavírus-járvány miatt kialakult válságból. Ez olyannyira sikeres volt, hogy

hazánk relatív fejlettsége az uniós átlag 76 százalékára emelkedett, ezzel megelőztük Portugáliát az uniós rangsorban, és a huszadik helyre léptünk elő.

Az ágazatok döntő többsége már meghaladta a pandémia előtti kibocsátási szintjét.

A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja szerint a járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, ám az orosz–ukrán háború több csatornán keresztül is kedvezőtlenül hathat a konjunktúrafolyamatokra. Ez a helyzet fokozva a koronavírus-válság után tapasztalható energia- és alapanyagár-emelkedést, fenyegetve a nemzetközi ellátási láncok zavartalan működését, valamint rontja az üzleti kilátásokat. Ráadásul a világszerte magas infláció visszaszorítására tett monetáris lépések fékezhetik a világgazdaságot.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A magyar gazdaság növekedését azonban több terület segíti.

A kedvező munkaerőpiaci helyzet, valamint a csaknem húsz százalékkal megemelt minimálbérek

a korábbiaknál átmenetileg magasabb inflációs környezetben is biztosítják a reáljövedelmek növekedését, amelyet a kormány intézkedései, mint például a 25 év alattiak szja-mentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a családosok adó-visszatérítése is erősít. Ennek eredményeként a fogyasztás tovább bővülhet, amelyben növekedési tartalékot képez az uniós összehasonlításban alacsony háztartási hitelállomány, illetve a magas megtakarítási ráta.

A kormány felzárkózási programja megemlíti azt is, hogy a válságot megelőzően európai összehasonlításban is

élénk beruházási aktivitás továbbra is az európai élmezőnyben van, köszönhetően a vállalkozások Magyarországba vetett bizalmának,

az aktív beruházástámogató politikának, valamint a rekordokat döntő nagyberuházásoknak.

Illusztráció Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A folyamatban lévő jelentős kapacitásbővítések, a vonzó üzleti környezet a vállalati fejlesztések növekedését vetíti előre. Az elérhető támogatásoknak is köszönhetően a lakásberuházások is emelkedhetnek, miközben az államháztartás GDP-arányos beruházási rátája továbbra is öt-hat százalék körül alakulhat, amellyel hazánk az unió élmezőnyében maradhat. Végül szintén kedvező, hogy a megvalósuló nagyberuházásokkal létrejövő új kapacitások, a nemzetközi szállítmányozás és a turizmus visszaépülése biztosíthatja a kivitel folytatódó bővülését.

A konvergenciaprogram alapforgatókönyvének megvalósulása esetén

az idei évben 4,3 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető,

míg a következő évek során a növekedés továbbra is meghaladhatja a négy százalékot. A bővülés kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg, ahhoz mind a fogyasztás, mind a beruházások és a külkereskedelem pozitívan járulhat hozzá – olvasható a dokumentumban.

Illusztráció Forrás: MTI/Balázs Attila

Több a munkából származó jövedelem

A magyar háztartások pénzügyi helyzete számottevően javult, rendelkezésre álló jövedelmük az unió átlagát meghaladó mértékben nőtt 2010 és 2021 között – áll a konvergenciaprogramban. Fontos, hogy a jövedelemszerkezet is javuló tendenciát tükröz. Egyre magasabb ugyanis a munkából származó jövedelem aránya, ami 2010-ben az összjövedelem 65,3 százalékát, míg 2020-ban a 74,6 százalékát tette ki. A fogyasztás 2013-tól vett igazán lendületet, és 2020-ban reálértéken 41 százalékkal magasabb volt, mint 2010-ben.

A háztartások megtakarítási rátája nemzetközi összevetésben is magas szinten stabilizálódott,

melynek köszönhetően a fogyasztás – a 2008 előtti időszaktól eltérően – a pénzügyi egyensúly megőrzésével párhuzamosan bővült. A megtakarítások értéke a 2010-es 19 ezermilliárd forintról több mint háromszorosára, 62 ezermilliárd forintra emelkedett 2021 végére, ami reálértéken másfélszeres növekedést jelent.