Von Boetticher arra szólította fel a zöldpárti tárcavezetőt, hogy a német szövetségi agrárkormányzat "végre térjen át a Zöldek programjáról az aktív válságkezelésre". Az emelkedő élelmiszerárak, és a világszerte újabb 50 millió éhező ember kapcsán „senki sem tud magyarázatot adni, hogy miért kellene a német gazdáknak a megművelt földterületek 20 százalékát biogazdálkodással megművelniük, 10 százalékát pedig ökológiai parlagként műveletlenül hagyni", idézi a BVE elnökét a Magyar Mezőgazdaság.
Németországban az előrejelzések szerint a következő hetekben tovább emelkedhet a tej és a kenyér ára. Az érintett iparági szövetségek a tejtermékek esetében akár 20 százalékos, a pékáruk esetében pedig 30 százalékos áremelkedés lehetőségére figyelmeztettek.
„A hosszabb szerződéses idejű tejtermékek esetében még nem igazán érkeztek meg az áremelések a boltokba, ez a következő hetekben, hónapokban fog megtörténni" – mondta Björn Börgermann a tejipari szövetség főtitkára a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott nyilatkozatában. Az áremelés elsősorban a tejre vonatkozik, de a sajtokra is kiterjed, megjegyezve, hogy az áremelések mértéke végső soron a tejüzemek és a kereskedőcégek közötti megegyezés kérdése.
Daniel Schneider, a pékszövetség főtitkára ugyancsak a Bild Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint az energia, a nyersanyag és a személyi költségek emelkedésének hatására a pékáruk előállításának költségei összességében 25-30 százalékkal növekedtek.
Az ukrajnai háború kitörése óta számos termék hirtelen, és egyben szokatlanul drasztikus áremelkedése nyomán jelentősen megváltoztak a németek vásárlási szokásai.
„Az általános körülmények jelentős változására nagyon gyorsan reagálnak a háztartások", mondta Robert Kecskes, a nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet stratégiai igazgatója a DPA hírügynökségnek.
„A jó minőségű márkás termékek gyártóinak meg kell küzdeniük az élelmiszer-kereskedelemben a következő néhány hónapban. A szűkös költségvetés miatt az alacsony és a közepes árfekvésű márkák felértékelődnek" – idézte az ARD közszolgálati média híradója Martin Fassnachtot, a WHU Business School munkatársát.
A GfK márciusi adatai szerint
számos fogyasztó hátat fordított a drágább üzleteknek, és inkább a diszkontüzletekben vásárol, melyek piaci részesedése így ismét emelkedni kezdett.
A vásárlók most ismét minden cent kiadását többször meggondolják. „Az emberek ismét egyre jobban odafigyelnek arra, hogy ne vásároljanak túl sokat, hogy ne kelljen kidobni semmit." Tekintettel a megnövekedett költségekre,
sokan kevesebb húst fogyasztanak, s egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe. A borkereskedők is már az eladások érezhető visszaesésére panaszkodnak.
Sokan kerülik a drága márkás termékeket, jobban odafigyelnek az akciókra, és gyakran mondanak le nagyobb, részint tartós fogyasztási cikkek (bútorok, elektronikai- és divatcikkek), részint élelmiszerek (például drágább borok) megvásárlásáról, illetve fogyasztásáról.