A pálmaolajon múlhat a világ élelmezése

A worker holds a handfull of palm oil seeds in Serba Jadi, East Aceh, on December 11, 2010. Rampant deforestation, which makes ways for palm oil and acacia plantation areas, makes Indonesia the world's third-largest greenhouse gas emitters, according to some estimates. According to Greenpeace, forests covering the equivalent of 300 football fields are eradicated every hour in Indonesia, which along with Malaysia produces 80 percent of the world's palm oil, used for among other things cosmetics, food and fuel. AFP PHOTO / SUTANTA ADITYA

Indonézia nemrég radikális döntésre szánta el magát és felfüggesztette a pálmaolaj exportját. Ezzel a nyersanyag ára történelmi csúcsokra emelkedett, tovább fokozva a feszültséget a globális élelmiszerpiacon.

Amikor Indonézia áprilisban bejelentette, hogy megtiltja a pálmaolaj exportját, a globális élelmiszerpiac egésze megmozdult. Nemcsak a pálmaolaj ára ugrott történelmi csúcsokra, de a szójabab, az európai repcemag és a kanadai repceolaj is érezhetően megdrágult. A reakció jól mutatja, hogy az indonéz döntés jelentős feszültséget generált a globális élelmiszerpiacon, amely egyébként is nehéz helyzetben van az orosz-ukrán háború és a globális felmelegedés hatásai miatt.

A pálmaolaj jelentősége ugyanis hatalmas.

Ez a világ legtöbbet fogyasztott növényi olaja és Indonézia adja a globális kínálat közel 60 százalékát

– amivel egyértelmű világelső a 25 százalékos részesedéssel bíró Malajzia előtt. A nyersanyagot pedig számos területen használják fel, az élelmiszerektől a kozmetikai cikkeken át a bioüzemanyagig.

Indonézia hivatalos közlése szerint az export tilalmára azért volt szükség, hogy csökkentsék az árakat a hazai piacon és ellensúlyozzák a hiányt.

Indonézia lépése tovább növelte a feszültséget a globális élelmiszerpiacon Forrás: AFP/Adek Berry

Már az év elején látszódtak a bajok

A háttérben az áll, hogy a nyers pálmaolaj világpiaci ára idén rekordra emelkedett, elsősorban a növekvő kereslet, illetve Indonézia és Malajzia gyenge termelése miatt.

Indonézia már januárban is korlátozta időszakosan a pálmaolaj kivitelét, de ezt aztán márciusban feloldották.

Ugyanakkor a globális élelmiszeripar nehézségeit mutatja, hogy más országok is próbálkoztak az elmúlt időszakban különböző protekcionista politikákkal. Argentína például, amely világelső a feldolgozott szója exportjában, március közepén rövid időre leállította a szójaolaj és a szójaliszt kivitelét, majd 31-ről 33 százalékra emelte az exportadó mértékét.

A globális étolajpiac jelenleg válságos állapotban van.

Az orosz-ukrán háború teljesen felborította a piacot, ugyanis a világ napraforgóolaj exportjának 76 százaléka a Fekete-tengeren keresztül áramlik a világpiacra, és az ottani hajózási útvonalak súlyosan érintettek a háborúban.

Aszályok tetézik a bajt

Mindehhez jön még, hogy olyan alternatívákból sincs elegendő, mint a szója- vagy repceolaj, mivel a legutóbbi argentin, brazil és kanadai termést aszályok károsították meg.

Malajzia közben súlyos munkaerőhiánnyal küzd a koronavírus-járvány miatt, és az elemzők szerint nem is várható, hogy a közeljövőben normalizálódik a helyzet az országban.

Indonézia viszont 2018 óta nem is ad ki új engedélyeket pálmaolaj-ültetvényekre, mivel a termelést gyakran okolják erdőirtásokért, valamint olyan veszélyeztetett állatok élőhelyének elpusztításáért, mint az orángutánok.

A pálmaolaj legnagyobb importőrei között olyan országok találhatók, mint India, Kína, Pakisztán, Banglades, Egyiptom vagy Kenya, és az áremelkedés azokat a szegényebb országokat érintheti a legsúlyosabban, amelyek főzőolajként használják a nyersanyagot. A gazdagabb országok ugyanis várhatóan megoldják a helyettesítést más olajfajtákkal, de a szegényebb gazdaságok ezt nem engedhetik meg maguknak.

A szegényebb országokban súlyos válságot okozhat a pálmaolaj drágulása Forrás: AFP/Emmanuel Arewa

Inflációs pokol közeleg?

Tekintve pedig, hogy az élelmiszerárak már 2021-ben is több mint 30 százalékkal emelkedtek, a szegényebb országok egy drámaian súlyos inflációs körforgásba kerülhetnek.

Ha pedig valósággá válik a Világbank prognózisa és az élelmiszerárak a következő évben további több mint 20 százalékkal emelkednek, az sok helyen katasztrofális állapotokhoz vezethet.

Bár a gazdagabb nyugati országok egy ideig relatíve biztonságban érezhetik magukat, de ha a világ különböző tájain súlyos élelmiszerválság (és ezzel párhuzamosan adósságválság) alakul ki, annak beláthatatlan globális következményei lehetnek.